A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

205 rimaszombati mestereknél praktizált. 1012 óta önálló. Résztvett a háborúban. Öccse V. Barna hősi halált halt. Neje Ma- tizsák Julia. Varga Miklós úri és női cipész m. Alsó- szuhán 1906-ban szül., Sajószentpéteren 1925-ben szab. fel. Segéd Putnokon, Bu­dapesten, Miskolcon és Ózdon volt. 1930 óta önálló mester. Egy segéddel és 1 ta- nonccal dolgozik. Műhelyében elsőrendű munkák készülnek. A putnoki Önképző Sportegy. dalárdájának és az önk. tűz­oltó testületnek és a Lövész egyesület­nek tagja. Várady László szabó m. Andrássy-ut (saját ház). 1881-ben szül., 1897-ben Tarnaalján, Putnok, Szerencs és Fűlek műhelyeiben fejlesztette szaktudását. Résztvett a világháborúban. Leszerelése­kor, 1918-ban önállósította magát. A ka­tonaság és tűzoltóság részére szállít. Neje Andaházy Mária. Weisz Jenó' órás és ékszerész Kossuth L.-út. Putnokon 1900-ban szül., ott is ta­nulta a szakmát. Mint segéd is itt dol­gozott. Üzletét 1922-ben alapította. Óra és ékszerjavítással is foglalkozik. Neje Gottfried Erzsébet. Zombory János úri és női fodrász m. Putnokon 1896-ban szül., 1912-ben u. ó. szab. Budapesten és Putnokon praktizált. Fodrásztermét, ahol ma 3 segéd és 2 ta­nulóval dolgozik, 1922-ben alapította. Fő­városi nívón vezeti. Az orosz, román és olasz frontokon harcolt. Neje Benedek Borbála. Zsóri András kőműves ip. Thököly-ut (saját ház). Szül. 1888 Gömör-Pályin, szab. 1905 Ózdon. Ózdi, salgótarjáni és wieni mestereknél volt segéd. 1914-ben önállósította megát. Majd az orosz, ké­sőbb az olasz harctérre került, ahol 39 hó­napot töltött. Dicsérő levéllel lett kitün­tetve. Neje Lenárt Julianna. Rokonságá­ban több hősi halott van. Ablonczy Antal Bamóczky Barna Bedécs László Bodnár Árpád Bodnár Nándor ifj. Csengery János Csömör János Alberth István Blaskó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents