A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
203 szül., 1901-ben szab. fel. Budapest, Győr, Sátoraljaújhely, Kassa, Eger, Ózd mestereinél volt segéd. 1924-ben alapította székét. Résztvett a világháborúban, Przemyslnél orosz’ fogságba esett, 1920-ban tért haza. Neje Kollár Rózsi. Kovács János szabó m. Dubicsányon 1867-ben szül., Putnokon 1884-ben szab. Debreceni, miskolci, szikszói és putnoki mestereknél praktizált. Műhelyét 1894- ben alapította. 20 évig volt az Ipt. elölj, tagja. Résztvett a világháborúban az .orosz harctéren. Neje Király Zsófia. Kováts Árpád hentes és mészáros m. Kossuth L.-u. 155. 1896-ban Putnokon szül. A szakmát atyjánál tanulta, ott is dolgozott atyja üzletében 1923-ig, mikor vezetője lett a cégnek, 1928 óta pedig a vállalat saját tulajdona. Géperejű húsfeldolgozó üzemében elismerten jó minőségű árukat készít 2 segédjével. A háborút az orosz és olasz fronton küzdötte végig, megsebesült, kit.: kis ezüst és br. vit. é., K. cs. k., seb. é. Régi nemesi család sarja. Neje Holléczy Magdolna. özv. Kutzon Imréné mészáros és hentes m. Néhai férje 1906-ban alapította az üzletet, amely saját házában van. Résztvett a világháborúban. Ott szerzett betegségében 1928-ban hunyt el. Azóta neje özvegyi jogon egy segéddel folytatja az ipart. 1922-ben a Falu Szöv. elismerő oklevéllel tüntette ki. László István csizmadia m. Tompa-u, Hamván 1880-ban szül., Putnokon 1898^ ban/'szab. Rozsnyón és Gömörben volt segéd. 1903-ban önállósította magát. Műhelyében 2-3 segédet foglalkoztat. Az Ipt. elölj, tagja, a tanonc vizsg. biz. tagja, az Egyenlőségi Kör vál. tagja stb. Neje Egri Borbála. Lestáí József műszerész. Ligárt Lajos kép. kőműves m. Szül.: 1898, szab. 1913 Putnok. Miskolcon és Komáromban volt segéd. 1922-ben alapította vállalatát, ugyanaz évben nyert Budapesten képesítést. Három segéddel dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja, az Egyen- löségi Kör tagja stb. Háború alatt 28 hónapot a harctéren volt, a PIOSE vezetője, a Frontharcos Egyesület tagja. Kit.: br. vit. é., K. cs. k. és háborús emlék é. Neje Seszták Julia. Marcsinyi József épület és műlakatos m. Horthy M.-u. 11/c. (saját ház) Losoncon 1889-ben szül., Miskolcon 1903-ban szab. 10 évig dolgozott Debrecen, Nyíregyháza, Szerencs és Budapest mestereinél, 1913-ban önállósította magát. Főként épületmunkákat végez. 1922-ben a Falc Szöv. kiállításán arany érmet nyert ki váló munkájával. Több kályha-szabadalma van. Résztvett a világháborúban Neje Weisz Etel. Mayer Ferenc malom túl. és molnár m Az üzem özv. Mayer Gáborné tulajdona Szül 1912, szab. 1927 Putnok. Szaktanulmányait Egerben és Putnokon végezte Gépeit 50 HP-s benzinmotor hajtja, napi teljesítőképessége 110 q. Egy segédet foglalkoztat. Merczel Lajos faesztergályos és molnár m. Tisza I.-u. Egerben 1897-ben szül., u ott 16 éves korában szab. Ipariskolai kitüntetésben részesült. Eger, Arad, Temesvár, Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1923-ban saját erejéből alapította műhelyét. Több templom, köz- és magánépületen dolgozott. Neje Banicsky Ilona. Mihály Imre vendéglős, Horthy M.-u 9. 1874-ben Rimaszombaton szül., középr iskolai tanulmányainak elvégzése után Miskolcon borfiu majd éthordó lett, majd Debrecenben és Szilágysomlyón praktizált. 1900-ban Miskolcon önállósította magát, később jóhírű üzletét Putnokra helyezte át. Az Ipt. elölj, tagja, volt közs képv. stb. A háború alatt 48 hónapot töltött a harcvonalban, kit.: K. cs. k. Neje Feledi Julianna. Pető Gábor borbély m, Tompa-u. Szül 1899, szab. 1915 Ózd. Miskolcon és Budapesten praktizált. Fodrásztermét 1929- ben alapította, úgy a női mint a férfi fodrászat terén teljes szakértelemmel bír Neje Kerek Julianna. Péter Kálmán vendéglős és szállós. Serényi L. tér. Győrváron 1885-ben szüL Szombathelyen 1904-ben szab. Győr, Bu dapest, Kolozsvár, Nagybánya, Déva és Miskolc legelső üzleteiben gyakorolta magát. Putnokon a Vám szállót 1926 óta bírja. Háború alatt az orosz harctéren kétszer megsebesült. Neje Szifka Zsuzsámra. Polónyi Béla kékfestő m. Horthy M.-u 14. Sajókasán 1884-ben szül., Putnokon (nagybátyjánál) 1901-ben szab fel. A fővárosban, Sátoraljaújhelyen és Rimaszombaton praktizált. 1910-ben önállósította magát. Műhelye géperejű. Munkát közismertek és igen népszerűek. Kiváló iparosegyéniség. Volt elnöke az Ipt.-nek jelenleg számvizsg. biz. tagja, az Egyenlőségi Kör elnöke, közs. képv. test. tag. stb. A háborút az orosz és olasz fronton töltötte. Neje Győr Amália.
