A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

180 szakember. 1919-ben önállósította magát. Neje: Aczél Erzsébet. Szemén István asztalos m., Vörösmarty a. 57. Miskolcon 1894-ben szül., 1911-ben szab. fel. Külföldön volt segéd, önálló pe­dig 1923-ban lett. 2 segédet és 3 tanoncot tart. Az 1924. évi kiállításon arany érem­mel tüntették ki. Orosz fogságban síny­lődött. Szemeráth Tibor műszerész, Tizeshon- véd u. 46. Szül. 1902-ben, a m. kir. áll. felső ipariskolában 1923-ban nyerte okle­velét, kiváló cégeknél volt rajzoló, majd műszaki vezető, 1928 óta pedig önálló üz­lete van. Elismert nevet vívott ki magá­nak munkájával. Szepesik István cipész m., Vay út 27. Tibolddarócon 1870-ben szül., 16 éves ko­rában szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Bánffyhunyad, Debrecen városokban praktizált. Először 1896-ban Tibolddaró­con nyitott műhelyt, majd 1898-ban Me­zőkövesden, 1903 óta pedig Miskolcon ön­álló mester. István fia is nála dolgozik. Az orosz, olasz és román fronton harcolt. Béla fia a világháborúban súlyosan meg­sebesült, Rezső pedig Przemyslnél fog­ságba esett. Szepessy János cipész m., Vörösmarty u. 39. A szakoszt. számvizsg. biz. tagja, a r. k. hitközség és a polg. tem. egylet vál. tagja. Miskolcon 1892-ben szül., 1907- ben szab. fel. Atyjánál, néh. Sz. János­nál dolgozott s annak műhelyét vette át. Az olasz fronton harcolt, a br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Szerencsy Gyula cipész m., Verbőczy u. 5. Ernődön 1899-ben szül., 1915-ben lett segéd. Hosszabb gyakorlat után 1927- ben nyitotta meg önálló műhelyét. Már mint tanonc dicsérő oklevelet nyert. Neje: Kecskeméty Zsuzsanna. Székely József kocsigyártó m., az ipt. volt elölj, tagja, a tanonevizsg. biz. tagja, Nyár u. 2. Tiszalejtőn 1881-ben szül., 14 éves korában felszab. Miskolcon és Buda­pesten és Amerikában segédeskedett. 1914- ben alapította most 2 segédet fog­lalkoztató műhelyét. Résztvett a világ­háborúban. Neje: Engelhardt Rózsa. Székely Testvérek kovács- és kocsi­gyártó mesterek, gr. Apponyi u. 18. A cég tagjai Sz. Lajos és Béla. Előbbi 1898- ban szül., 1913-ban szab. fel. Budapest, Linz, Wien, Pilsen és Krakkauban volt segéd, majd atyjánál üzletvezető, 1924- ben pedig önálló lett. A szakoszt. jegy­zője. Sz. Béla 1900-ban Miskolcon szül., 1915- ben lett segéd, 4 középiskolát vég­zett. A harctéren bronz v. é. és K. cs.-k.. kitüntetést nyert. Szilágyi János vízvezeték és közp. fű­tési vállalkozó, Telegdy u. 15. Az ipt. elölj, tagja, a szakoszt. elnöke, a tanone­vizsg. biz. elnöke. 1884-ben szül., 1899- ben szab. fel. Több városban volt segéd, majd főszerelő. Technológiai szaktanfo­lyamot végzett. 1918-ban alapította üze­mét. Számos közmunka dicséri kiváló szakavatottságát. A világháborúban har­colt az olasz fronton. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k., kor. ez. érdemkereszt kitüntetése van. Szitovszky Lajos cipőfelsőrészkészítő m., Tetemvár alsó sor 53. Budapesten 1905-ben szül., 18 éves korában szab. fel. Szikszón és Miskolcon folytatott segédi gyakorlatot. 1931-ben nyitotta meg mű­helyét. Atyja Sz. Adolf végigküzdötte a világháborút. Szilvássy István cipész m., Damjanich u. 19. Miskolcon 1904-ben szül., 1920-ban Szab. fel. Ugyanott több cégnél volt se­géd. 1926 óta önálló mester. Segéd korá­ban oklevél kitüntetést nyert. Bátyja Bar­nabás hősi halált halt. Szűcs József technikai üzem tulajdonos, Palóczy u. 35. Miskolcon 1906-ban szül., Budapesten végezte a technológiát, 1928- ban pedig önállósította magát. Kiválóan képzett szakember. Szvetozár György sütőmester. Szófiá­ban 1883-ban szül., 1899-ben szab. fel. Szeged, Szabadka, Munkács, Sátoralja­újhely, Bodrogkeresztur voltak segédi ál­lomáshelyei. 1910-ben lett önálló. 3 ma­gyar kemencéje van, 1 segédet és 3 ta­noncot foglalkoztat. Az albán fronton harcolt. Neje: Takács Ilona is részt vesz az üzlet vezetésében. S. Tapody Géza könyvkötő m., Széche­nyi u. 8. Kassán 1903-ban szül., 1921-ben szab. fel. Előbb Putnokon 1924-ben lett önálló, 1927 óta pedig Miskolcon van mű­helye. Sortiment, díszmű albumok, dísz­dobozok, ékszertokok és minden szakma­beli munka készül villanyerőre berende­zett műhelyében, amivel általános elisme­rést vívott ki. Tari Béla lakatos m., Arany János u. 128. Poroszlón 1901-ben szül., 1920-ban szab. fel. Mint segéd Miskolcon dolgozott. 1925-ben lett önálló. Szakmájába vágó munkáit nagy szakavatottsággal végzi. Neje: Asztalos Mária. Tari Jenó’ kötélgyártó m., Zsolcai kapu 13. Szendrőn 1904-ben szül., 1922-ben Miskolcon szab. fel. Debrecen, Gödöllő, Jászberény, Rácalmás, Tatabánya jobb

Next

/
Thumbnails
Contents