A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

131

mestereinél volt segéd. 1927-ben önállósította magát.

Teleky László női szabó m., Papszer u. 26. Miskolcon 1898-ban szül., 1915-ben szab. fel. Segéd korában a harctérre vonult, ahol a román, orosz és olasz fronton harcolt. 1926-ban önállósította magát. 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. A szakosztály vál. tagja.

Tepliczky Tamás sütőmester, Újvilág u. 2. Szül. 1862-ben, 1876-ban szab. fel. 1891 óta önálló, egyike a legjobb mestereknek. Az ipt. elölj, tagja.

Torhány János cipész m., Tizes honvéd u. 54. Nagycsécsen 1902-ben szül., 1927- ben szab. fel. Rudabányán és Miskolcon fejlesztette szaktudását, 1930-ban nyitotta meg önálló műhelyét. 1931-ben nőül vette Miczky Terikét.

Tory Dezső cipész m., Melinda u. 2. Zólyomban 1907-ben szül., 1923-ban szab. fel. Budapesten és Miskolcon volt segéd.

1930-ban nyitotta meg műhelyét s abban 1 segéddel dolgozik. Mint tanonc az 1924. évi kiállításon jutalomban részesült.

Tóth Ferenc kályhás m., Szentgyörgy u. 11. Mezőcsáton 1897-ben szül., 1919-ben szab. fel. Nyíregyházán és Mátészalkán folytatott segédi gyakorlatot. 1930 óta önálló mester. Hosszabb ideig harcolt a fronton és 1 évig olasz fogságot szenvedett. Fivére Dániel hősi halált halt.

Tóth Lajos cipész m., Szemere u. 4. Miskolcon 1890-ben szül. A miskolci bőripari szövetkezetnél és Diósgyőrött sajátítva el szakmabeli tudását, 1919-ben önállósította magát. A Magyar hét kirakatversenyén emlékokirattal tüntették ki. Az ipt. szakoszt. vál. tagja. Orosz fogságot szenvedett.

Töltéssy Ferenc férfi szabó m., Arany János u. 19. Aranyoson 1872-ben szül.,

1888-ban szab. fel. 11 éven át több városban bővítette mint segéd szaktudását, majd 1899-ben megalapította polgári és egyenruha szabóságát. Jobb körök részére dolgozik. Az Iparegyesület nagy ezüst éremmel és oklevéllel tüntette ki. Ipt. elölj., a szakoszt. elnöke, tanonc- és segédvizsg. biz. tag, a segélyző bizottság örökös díszelnöke. Résztvett a világháborúban.

Turcsán Mátyás sütőmester, Major u.

31. 1882-ben szül., 1904-ben szab. fel. Wienben és Budapesten gyarapította szaktudását, 1910-ben alapította kettős magyar kemencével ellátott sütödéjét, amelyben vevői megelégedését vívta ki. Neje: Hevessy Johanna.

Varga Pál úri szabó m„ Széchenyi u. 66. Szül. 1881-ben, 1898-ban Kassán szab. fel. Ott és Miskolcon töltötte segédéveit.

1920-ban alapított mérték szerinti rendelésre dolgozó szabóságát. A szakosztály társelnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: La- bancz Regina.

Varga Sándor cipész m., Arany János u. 5. Békésen 1889-ben szül., 1905-ben szab. fel. Budapest, Wien, Fiume, Zágráb, Udine és Amerika városaiban fejlesztette szaktudását. 1913-ban nyitotta meg műhelyét. Az államrendőrség, az Erzsébet és Szt. István kórház szállítója. A győri 1912. évi kiállításon bronz éremmel, a békéscsabai 1920. évi kiállításon ezüst éremmel és díszoklevéllel tüntették ki. Az Országos .Dalosegylet tagja. A francia, angol, olasz és szláv nyelveket beszéli. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolj Hétszer megsebsült. Nagy és kis ez.,-br. v. é. és K. cs.-k.-je van.

Váiady Béla cipész m., Jókai u. 2. Nagymihályon 1903-ban szül., 1919-be» szab. fel. Győrött és Miskolcon praktizált, 1928-ban lett önálló. Neje: Paszternák Erzsébet.

ifj. Velők István épület- és bútorasztalos m., Horthy Miklós tér 16. Miskolcon

1904-ben szül., 1918-ban szab. fel atyjánál. 1923 óta önálló. Antik bútorok restaurálását is végzi 1 segéd és 1 tanonc közreműködésével.

Veres Kis József lakatos m., Lichtenstein u. 16. Szül. Miskolcon 1896-ban, 1912-ben szab. fel. .Törökország, Szerbia, Szlavónia, Bulgária városaiban fejlesztette szakismereteit. Kiváló képzettség után 1928-ban alapította önálló műhelyét. Résztvett a világháború orosz, ola^z és román frontjain, ahol br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetést kapott.

Vitriol Samu könyvkötészet és doboz- üzemtulajdonos, Szirma u. 12. Nagyidán

1906-ban szül., rabbi növendék volt, majd a szakmát sajátította el és 1928-ban nyitotta meg műhelyét s azt előbb társas alapon, majd 1930 óta egyedül vezeti. A szakmába vágó mindennemű munkát nagy hozzáértéssel készít.

Weinberger Jenő műszerész, Lichtenstein u. 28. Szül. 1909-ben, 1925-ben szab. fel. Miskolcon és Budapesten volt segéd és ott is nyitotta meg 1930-ban műhelyét, melyben 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Műhelye betegkocsi készítésére is kiterjed. Atyja hosszabb frontszolgálatot teljesített.