A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

175

ben lett önálló. 2—3 segédet és 4—5 ta- moncot foglalkoztat villanyerőre berendezett üzemében. Az orosz fronton harcolt. Neje: Martin Olga.

Kondráth Ferenc kocsigyártó m., Csengéi u. 1. Telefon 8-15, Miskolcon 1898- ~ban szül., 1914-ben szab. fel. Budapest és ~Wien voltak segédi gyakorlatának állomáshelyei. 1923-ban nyitotta meg mű-, helyét, mely villanyerőre van berendezve.

1916-ban nagy ezüst érem kitüntetést nyert. Az orosz, román és olasz fronton nagy ez., kis ez., három br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetést kapott.

Korpás János cipészmester, Papszer u. 26 (saját ház). Mezőkeresztesen 1887-ben szül., Í900-ban szab. fel. Miskolcon segé- deskedett, 1921-ben pedig önállósította magát. A világháborúban megsebesült. Neje: Tóth Mária.

Kovács Barnabás késműves, műköszörűs és fémcsiszoló m., Búzatér 3. Miskolcon 1877-ben szül. Mint segéd szaktudását Debrecenben, Ungváron, Nagyváradon és Budapesten fejlesztette, majd külföldi tanulmányútra ment. Megjárta Wient, Berlint, Soilingent. Hamburgot, Majna Frankfurtot, majd Svájc, Francia- és Svédország több városát és kiváló képzettségre tett szert. 1923-ban önállósította magát villanyerőre berendezett műhelyében. A világháborúban orosz fogságba került. Atyja K. Sámuel is késes volt s mint ilyen kiváló nevet szerzett magának,--^Ivovács István asztalos m. Jókai-u, 41. Miskolcon 1896-ban szül., 1911-ben szab. Tel. Több évig mint segéd működvén, 1921-ben lett önálló. 1 segéddel és 2 ta- nonccal dolgozik. Az orosz és olasz fronton harcolt. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott.

Kovács Lajos ipartestületi titkár 1884- ben Tiszalucon született. Középiskoláit Sárospatakon végezte. Mint tanító kezdte meg működését S. A. Ujhelyen és 16 évig tanított. Ipari mozgalmakba 1922 óta kezdett bekapcsolódni, amióta az Ipt. titkára. Tvh. biz. tag. Az orosz, román és olasz fronton harcolt mint tart. hadnagy. Sign, laudis, arany érd. kér., kis ez. v. é., K. cs.-k. kitüntetése van.

Kozma Lajos uriszabó m. Szemere-u. 2. Belsőböcsön 1895-ben szül., 1913-ban Miskolcon szab. fel. Mint segéd Budapest, Kolozsvár, Miskolc, Kassa nagy műhelyeiben segédeskedett. 1930-ban lett önálló. 1 segédet foglalkoztat. Az orosz és olasz harcokban vett részt. Kitüntetése:

br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szűcs Zsu- zsánna.

Kozma László cipész m. Temetőalja 6. Belsőböcsön 1893-ban szül., 1910-ben Miskolcon szab. fel. Itt és Kassán töltötte segédidejét, majd 1918-ban megnyitotta saját önálló műhelyét, melyben 2 segédet foglalkoztat. A városi temetk. intézet vál. tagja. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, meg is sebesült. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje Lehoczky Erzsébet.

Kozsik Kálmán asztalos és csónakké- szítő m. Hunyadi-u. 27. Budapesten 1904- ben szül. 1918-ban szab. fel. A fővárosban volt segéd. 1927-ben alapította műhelyét, melyben 3-4 segédet és 1 tanon- cot alkalmaz. A szakosztály vál tagja, cserkész segédtiszt. Neje: Boros Mária.

Krajki Lajos borbély és fodrász m. Zsolcai kapu. Diósgyőrött 1880-ban szül.,

1898-ban Miskolcon szab. fel. Budapest, Szeged. Nagykanizsa, Miskolc voltak segédi állomáshelyei. 1929-ben előbb Diósgyőrött, majd 1930-ban Miskolcon lett önálló. 1 segédet alkalmaz.

Kristen Andor asztalos m. Hunyadi-u. 58. Miskolcon 1903-ban szül., 19 éves korában lett segéd. Egerben, Miskolcon, Ózdon és Szerencsen fejlesztette szaktudását. 1929-ben lett önálló mester. Ta- nonc korában jutalom kitüntetést nyert.

1928-ban nőül vette Konráth Irén Viktóriát.

Krucsay Gyula úri szabó m. Horthy Miklós tér 13. Miskolcon 1900-ban szül,

1915-ben szab. fel Kassán. Ott, Eperjesen és Budapesten volt segéd. 1930-ban alapította önálló műhelyét. Az 1924 évi kiállításon résztvett. A világháborúban kétszer megsebesült. Neje: Oláh Karolin.

Kulcsár József lakatosmester Vay-ut 47. Sajóládon 1895-ben szül., 1912-ben szab. fel. Mint segéd Losonc, Diósgyőr- vasgyárban fokozta szaktudását. 1929- ben vette mai villanyerőre berendezett (3HP) műhelyét.

Lengyel Zsigmond uriszabó m. Palóczy- u. 3. Telefon 115. Tiszarofon 1882-ben szül., 1897-ben szabadították fel. Mint segéd Miskolcon gyakorolt és itt lett önálló 1908-ban. Kezei alól elsőrendű munka kerül ki. A megye előkelősége dolgoztat nála. 2-3 segéd és 3 tanonc van műhelyében. A szakosztály vál. tagja, a szakcsoport elnöke, a tanonc vizsg. biz. tagja, Az orosz fronton fogságba került, onnan megszökve az olasz fronton harcolt.

Lichtmann Árpád műszerész Zsolcai