A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

176 kapu 14 sz. Hidasnémetin 1900-ban szül. A technológián ösztöndíjat nyert. 1924- ben lett önálló. Az ipartestület vál. tagja. Lichtenstein Mihály szobafestő m., To- ronyalja-u. 51. Nagybányán 1876-ban szül., 1893-ban Szatmáron szab. fel. Mint segéd Budapesten, Wienben és Elberfeld- en működött. 1904-ben kezdte meg ön­állóságát. A világháborúban hosszabb ideig vett részt. Neje Bornstein Fran­ciska. Littmann Ignácz uriszabó m. Széchenyi u. 59. Telefon 6-85. Benkőfalván 1892-ben szül., 1906-ban Nagymihályon szab. Mis­kolcon, Nagybecskereken, Budapesten, Belgrádban, Wienben stb. képezte ki ma­gát mint segéd. 1913-ban alapította mű­helyét, melyben a legelsők közé küzdötte fel magát. 3 segédet és 2 tanoncot foglal­koztat. Az 1924. évi kiállításon arany éremmel tüntették ki. A szakosztály al- elnöke, volt ipti elölj tag, az Iparoskor v. vál tagja. A Szabók Szövetkezete pénz­tárnoka és ügyv. igazgatója. Egyli. elöl­járó. Loveczky János szabó m., Széchenyi u. 6. Lövey István villanyszerelő m. Gróf Apponyi Albert-u. 27. Miskolcon 1901-ben szül. 16 éves korában segéd lett. A diós­győri vasgyárban, a BSzKRt barcikai vil­lanytelepén és a borsodi bányatársulatnál állósította magát. Foglalkozik a villamos szakma minden ágával. Neje: Hoór Er­zsébet. Lung Bernát asztalos m. Vörösmarty- u. 18. Szül 1896-ban, 1914-ben Sajószent- péterin szab. fel. S. A. Ujhelyen és Orosz­országban gyarapította szaktudását. 1920- ban nyitotta meg műhelyét, melyben por­tálokat is készít. Az orosz fronton fog­ságba esett. A magyar, német, román és orosz nyelvet beszéli. Neje Kohn Juliska. Lusztig János fényképész, Búza tér. Telefon 2-27. Miskolcon 1901-ben szül. Iskolái elvégzése után abszolválta a fém­ipari szakiskolát, atyja műhelyében sajá­tította el iparát és segéd is atyjánál volt. Az atyja néhai L. Náthán által alapított műtermet, amelyik egyike a város legel­ismertebb fényképész szalonjainak atyja halála után vette át. Atyja az Orsz. Fényk. Egy. helyi csoportjának alelnöke volt. Magyar Alajos kötélgyártó m. Gyöngy- virág-u. 25. Miskolcon 1862-ben szül., 1880-ban szab. fel. Eger, Kassa, Gyön­gyös, Miskolc jobb műhelyeiben volt se­géd. 1919 óta van önálló műhelye, mely­ben családtagjai segédkeznek. Lajos fia a világháborúban eltűnt. Magyari Endre polgári és egyenruha szabó m., Zsolcai kapu 36. Marosvásár­helyen 1898-ban szül., 1915-ben szab. fel. Ugyanott volt segéd. 1916-ban a harc­térre vonult, az orosz és olasz fronton küzdött, megsebesült. 1924-ben műhelyt nyitott, melyben 1 segédet is foglalkoz­tat. K. cs.-k. és seb. é.-e van. Neje Benda Julianna. Majoros Sándor mészáros és hentes m., Hunyadi-u. 7. Miskolcon 1903-ban szül., itt szabadították fel 1922-ben. Budapesten volt segéd. 1926-ban nyitotta meg üzle­tét, melyben 1 segédet és 1 tanoncot fog­lalkoztató A Szakosztály vál. tagja. Marikovszky Jenó' könyvkötő m. Kazin- czy-u. 11. Miskolcon 1894-ben szül. 1907- ben szab. fel, de előzőleg könyvkereske­désben volt alkalmazva. 1927-ben önálló­sította magát. Atyja 50 éven át volt Mis­kolcon könvvkötőmesfer, aki kiváló nevet vívott ki magának. Marsek Ulrik és Fia késműves és mű- köszörüs mesterek. Az üzlet 1904 óta áll fenn, eredetileg Marsek Ulrik, azután 1931 óta fenti társas cég alatt. A cég tu­lajdonosai M. Ulrik és Károly. Ulrik 1878- ban szül., 1895-ben szab. fel. Wien, Mün­chen, Berlin, Stuttgart és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1904-ben lett önálló. A cég több kitüntetést nyert. Matavovszky József uriszabó m. Búza tér 15. Miskolcon 1907-ben születette Mérték szerinti rendelésre dolgozik. ifj. Mészáros Mihály kályhásmester Széchenyi-u. 6. Budapesten 1895-ben szül. 1912-ben szab. fel. Begédi működését Miskolcon fejtette ki. 1922-ben lett ön­álló, először atyjával társasviszonyban, 1930 óta egyedül. Az Iparoskor vál. pót­tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt. Kis ez., br. v. é., seb. é. és K. cs.-k. kitün­tetése van. Neje Anderkó Anna. Atyja és öccse is kályhásmesterek. Moldován János férfiszabó mester Ma- jor-u. 2. Szatmárzsadányban 1889-ben szül., 1905-ben szab. fel. Budapesten, Deb- reczenben, Kolozsvárott fejlesztette szak­tudását. 1914-ben bevonult a harctérre, az olasz harctéren fogságba kerül, ahon­nan hazatérve 1921-ben önállósította ma­gát. Aktiv vesz részt az iparosság moz­galmaiban. Az Iparoskor vál. tagja. Br, v. é.-e és K. cs.-k.-je van. Molnár János cipész m. Tél-u 2. Jols- ván 1891-ben szül., 1907-ben szab. fel. Na­gyobb gyakorlatra mint segéd Budapes-

Next

/
Thumbnails
Contents