A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

138 raktár tulajdonos. Csakis szolid árut ad ki. Nagy ambicióval vezeti üzemét és csakis iparának él. Neje: Gergely Vik­tória. Németh Lajos cipészmester, Dr. Kál- lay Zoltán-u. 13. Kálkápolnán 1906-ban -szül., u. ott 1921-ben szab. fel. Salgótar­jánban és Egerben töltötte segédéveit, majd 1930-ban saját erejéből lett önálló. Elismerten szép munkát végez. Felsza­badulása alkalmából dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. Minden idejét iparának szenteli. Felesége Nyeste Mária. Nyáry Sándor cipészmester, Makiári út 51. Nyúl István kosárfonó m. Maklári-u. 4. Kétegyházán 1887-ben szül., Orosházán 1907-ben szab. fel. Hosszú ideig segédes- kedett és nagy gyakorlatot szerzett a szakmában. 1928 óta önálló Egerben. El­sőrangú munkáját a vásárló közönség megbecsüli. Neje: Nagy Katalin. Okos Bertalan asztalos m. Gronay Sán- dor-u. 3. Bkeresztesen 1876-ban szül., 1893-ban szab. fel. Miskolcon, Budapesten és Újpesten volt segéd. 1907-ben önálló­sította magát, majd az Építőipar R. T. művezetője volt 19 évig. 1930-ban újból önálló üzletet létesített. Oláh Sándor cipész m., Almagyar u. 15. 1903-ban szül. Egerben, u. itt szab. fel. Nyolc éven keresztül dolgozott Bu­dapesten, ahol 1926-ban a Kézműipari Kiállításon szép munkájáért dicsérő ok­levelet nyert. 1931-ben lett önálló és min­den törekvése, hogy szerzett tudását ér­vényre juttassa. A nemzeti hadseregben teljesített katonai szolgálatot, a motoros csapatnál, ahol motorvezetői vizsgát tett. Papp József patkoló kovács m. Uszoda- u. 7. Mezőkövesden 1887-ben szül., u. ott 1904-ben szab. fel. Budapesten, Kassán, Miskolcon, Marosvásárhelyen, stb. töl­tötte el segédéveit és 1922-ben Egerben lett önálló. A szakmába vágó munkákat a legjobb kivitelben készíti és jó neve van iparában. Számos egyesület működő és pártoló tagja. Mint gyógykovács teljesí­tett 1914-18-ig katonai szolgálatot. Kitün­tetése bronz v. é., K. cs.-k. Neje: Boli- vát Anna! Papp László épület és bútorasztalos m. Gimnázium-u. 7. 1886-ban szül Egerben, u. ott 1903-ban szab. fel. Mint segéd Ma­gyarországon és külföldön fejlesztette szaktudását. 1907-ben lett önálló. Azóta az iparosmozgalom lelkes harcosa. Elől- járósági tag majd 1922-től a szakosztály elnöke. A város több köz- és magánépület asztalos munkáit végezte el a legnagyobb megelégedésre. A világháborúban katonai szóig, teljesített. Az orosz fronton sebe­sült. Felesége Novák Erzsébet.. Papp Sándor cipész m. Pacsirta-u. 30. Sarudon 1906-ban szül., Hevesen 1925-ben szab. fel. Önálló 1930 óta. Mérték szerinti rendelésre dolgozik, pontos, preciz munka kerül ki műhelyéből. Több egyesületnek tagja. Felesége Lichner Zsuzsanna. Paulovits Lajos épület, bútor és iskola­bútor-város Makláry-u. 5. Tiszafüreden 1876-ban szül. 1890-ben szab. fel. Több városban folytatott segédi gyakorlat után 1904-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyet a város egyik legjelentősebb üze­mévé fejlesztett modern géperejű beren­dezéssel. 14-20 segédet és 2 tanoncot fog­lalkoztat. Az Ipt. volt elnöke, jelenleg elölj, tagja. Az egri kerület kamarai kül­tagja. Várm. tvh. biz. tag. Résztvett a háborúban. A cég keresk. vezetésében ifj. Wittich Andor is aktiv részt vesz. Pavlyák Pál szabó m. Dobó-u. 2. Sze- pesolaszin 1866-ban szül., u. ott 1883-ban szab. fel. Kassa, Eger, Budapest, Komá­rom nagyobb műhelyeiben képezte ki ma­gát. 1891-ben lett önálló. Kiválóan gondos munkáját nemcsak Egerben, de az egész vár megyében megbecsülték. A háború előtt 10 segéddel dolgozott, a vármegye legjobb közönsége számára. Négyávtize- des múltja, puritán jelleme, szaktudása révén általános megbecsülés övezi. Pál Ferenc cipész m. Farkasvölgyi-u. 6. Egerben 1898-ban szül., u. ott 1915-ben szab. fel. Az ország több helyén töltötte segédéveit. Önálló 1930 óta. Minden ide­jét iparának és árva kis lányának Klári­kának szenteli. Pálók Bernát cipész m. Koszorús-u. 165 Egerben 1897-ben szül., u. o. 1921-ben szab. fel. Eger, Ózd, Budapest, Székes- fehérvár jobb mestereinél dolgozott. Ön­álló 1926-ban lett. Úgy mérték szerinti rendelésre, mint vásári eladásra dolgozik. Szakmája jobbjai közé tartozik. A világ­háborúban or<?sz, olasz fronton harcolt. Felesége Bótha Mária. Peterka István kárpitos és díszítő m. Gimnázium-u. 3. Aradon 1863-ban szül., Budapesen 1881-ben szab. fel. Wien, Ko­lozsvár, Pozsony, Budapest jelesebb mes­terei mellett tanulta az ipart. 1914 óta önálló. Vezető tagja volt az ipari életnek hosszú időn át. Előljárósági tagja volt az ipartestületnek, alelnöke volt az iparos- körnek is stb.

Next

/
Thumbnails
Contents