A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

139 Papp Dezső kaptafakészítő m. Alma- gyar-u. 3. Nádudvaron 1908-ban született, 1925-ben szab. fel Debreczenben. Hazánk több nagyobb műhelyében dolgozott. 1930 óta önálló mester. Mint fiatal iparos a legjobb munkával törekszik nevet sze­rezni. Pénzes József fodrász m. Dr. Kállay Zoltán-u. 1. Tatatóvárosban 1895-ben szül 1912-ben szab. fel. Budapesten és Székes­fehérvárott fejlesztette szaktudását. 1926- ban nyitotta meg üzletét, amely egyike a város legjobban berendezett szalonjai­nak. Résztvett a nemzetközi fodrászver­senyen, ahol diplomát nyert. 1914—18-ig volt a világháborúban. Az orosz fronton fogságba esett. Pirnág Jenő puskaműves. Arany János- u. 25. Nagykaposon 1880-batí született, Mint katonai fegyvermester 1902-28-ig teljesített szolgálatot, és mint főfegyver- mester ment nyugdíjba. 1930 óta önálló puskaműves, aki 26 éven át szerzett bő­séges gyakorlata révén kiváló szakérte­lemmel dolgozik. Nemcsak Eger, de az egész környék keresi fel műhelyét. Fele­sége Mikus Paula. Pléh István asztalos m. Dobó-u. 2. Szül. Erdőteleken, 1895-ben 1912-ben lett se­géd. Miskolcon, Nyíregyházán, Kassán és több városban gyarapította szaktudá­sát. 1923-ban nyitotta meg önálló műhe­lyét. Üzeme géperőre van berendezve, s abban 5 segéd és 2 tanonc is dolgozik. Ipti elölj, tag, az Iparoskor számvizs­gálója. Az orosz fronton fogságba esett. • Kis ez. v. é.-e van. Prokop Vendel cipész m. Kerecsendi- u. 21. Wienben szabadult fel és u.o. majd Sopronban, Egerben dolgozott mint se­géd. Önálló 1919 óta. Kizárólag jó munka kerül ki műhelyéből. 1911-től kezdve tel­jesített katonai szolgálatot. Harcolt az olasz, orosz frontokon. Pozsonyi Sándor asztalos m., Zvorényi József-u. 75. Egerben 1901-ben szül. 1917- ben szab. fel. Eger és Miskolc voltak se- gédi gyakorlóhelyei. 1929-ben önállósí­totta magát. Neje Miskolci Anna. Pruzsinszky János. Cipőfelsőrész ké­szítő m. Zalay-u. 7. 1889-ben Egerben szül.. Budapesten 1909-ben szab. fel. Se­gédéveit Budapesen, Győrben, Sopronban és Egerben töltötte, míg 1919-ben önálló lett. Elismerten jó munka kerül ki mű­helyéből és az iparosság szívesen dolgoz­tatott; nála. Az Iparos Kör gazdája, a Polgári Dalkör, a Dobó asztaltársaság vál. tao'ja stb. A háborúban kétszer se­besült. A Doberdón fogságba került, hon­nan 1919-ben jött haza. Purszky István cipész m. Eger, Szé­chenyi u. 59. Szaktudását nagy gyári üze­mekben szerezte. Dolgozott Budapesten a Lichtmann, Újpesten a Gergely Fivérek cipőgyárában valamint Egerben. 1894-ben szül. Egerben, u. i. szab. fel 1911-ben. Mint önálló mester 1927 óta dolgozik. Szép munkájáért a jó közönség szívesen keresi fel. 1911-ben, tanuló korában di­csérő oklevelet nyert munkájáért. Minden idejét iparának szenteli. Felesége: Ma- gyary Mariska. Reiner Lajos hentes és mészáros m. Húspiac. Nyírgyulajon 1880-ban szül., középiskolái befejezte után 1898-ban szab. fel. Amerikában is járva 1911-ben ala­pította üzletét, amelyben 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipt elölj, tagja, a szakosztály elnöke, volt vár. képviselő és megyebiz. tag. A tanonc vizsg. bizott­ság elnöke. Az orosz fronton kétszer meg­sebesült. Br. v. é., K. cs.-k. és seb. é.-e van. Saáry Gyula fodrász m. Dobó tér 3. Egerben 1906-ban szül. 1921-ben szab. fel. Segédi idejét is Egerben töltötte, majd 1930-ban önállósította magát. 1 se­gédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Schel Gyula fodrász m. Kaszinó-u. 4. Ostoroson 1906-ban szül., 1923-ban szab. fel. 1926-ban nyitotta meg üzletét, melyet 1 segéd és 1 tanonc közreműködésével folytat. Neje Kelemen Margit. Schichtancz Vilmos úri és egyenruha szabósága Érsek-u. 5. 1880-ban Terecskén szül., 1897-ben Budapesten szab. Mint se­géd Budapest és Újpest nagyobb üzeme­iben fejlesztette szaktudását. 1905-ben lett önálló. A háború kitörésekor üzeme egyike volt a helyi legnagyobb és leg­elismertebb üzemeknek. Különösen az újabban rendszeresített tiszti attilák ké­szítésében specializálta magát. Világhá­borúban résztvett az orosz fronton. Schwartz József cipészmester,, Uj- világ-u. 18. Ötvenegy esztendeje, hogy a szakmában felszabadult és 43 éve mint önálló mester dolgozik. Nagy szeretettel és tisztelettel veszik körül, nemcsak ipa­rostársai, de az egész város társadalma, mert puritán jelleme közismert. Ma is fia­talos erővel vesz részt minden ipari küz­delemben és mint az ipartestületi szak­csoport ellenőre leszűrődött bölcseséggel intézi iparostársai ügyeit. Tiszabőn 1865- ben szül., 1880-ban szab. fel. Több helyen képezte magát és 1888 óta önálló. Mint mester is a legelsők között van. Alkalma­

Next

/
Thumbnails
Contents