A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
121 tát. 1—2 segéd és 1 tanulóval mérték szerinti szabóságot folytat. Neje: Ka- nyok Juliska. Bencsik Gusztáv oki. kovács m., Pázmány u. Erdőteleken 1907-ben szül., Hevesen nagybátyjánál 1927-ben szab. Segéd hevesi, diósgyőri és miskolci mestereknél volt. 1929-ben alapította műhelyét és 1930-ban már oklevéllel tüntették ki. Egy tanulója van. Neje: Sikora Mária. Bállá Ferenc mészáros és hentes m., Árpád u. 44. Mezőlakon 1870-ben szül., Pápán 1888-ban szab. fel. Segéd Pápán, Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Diósgyőrön volt. Itt végleg megtelepedett és 1911-ben széket nyitott. 1 segéd és 1 tanuló a személyzete. 1908 óta az ipt. elnöke, mely nagyfontosságú tisztségére önzetlen és vezetésre hivatott egyénisége predesztinálja. A tanoncvizsg. biz. elnöke, közs. képv. test. tag, törvh. biz. tag stb. Neje: Kasza Zsuzsánna. Ferenc és Sándor fia szintén húsiparos. Boros László férfi- és női divatcipész. Miskolcon 1909-ben szül., u. Ott 1926-ban szab. A fővárosban és Miskolcon praktizált. 1928-ban nőül vette Gyarmati Ilonát. 1929-ben alapította műhelyét, ahol 1 segéddel dolgozik. beölsei Buday Gyula vendéglős. 1881- ben Székelyhidon szül. A debreceni ref. kollégiumban érettségizett. Húsz éven keresztül Hajdú vármegyénél mint tisztviselő szolgált. 1925-ben iparkamarai szakvizsgát tett és megalapította két teremből és hangulatos kerthelyiségből álló vendéglőjét, ahol az intelligencia kedvenc találkozó helye van. Résztvett a világháborúban. Neje: Szakács Anna. Duschek Gyula úri fodrász m. Szül. 1891-ben, szab. 1909-ben Tokaj. Nyíregyháza, Budapest, Sátoraljaújhely és Ungvár voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914------1920-ig volt katona, orosz hadifogságban töltött 5 Viz évet. Megsebesült. Kit.: kis ez. v. é. 1921-ben alapította fodrásztermét. Egy segéddel dolgozik. A tanoncvizsg. biz. és az ipt. szám- vizsg. biz. tagja. Neje: Mühl Emma. Frigyék Károly épület- és bútorasztalos m. és temetk. váll. Szül. 1901-ben, szab. 1925-ben Diósgyőr. Miskolc és Diósgyőr mestereinél gyarapította szaktudását. 1931-ben önállósította magát. 2 tanulóval minden e szakmába vágó munkát végez. Neje: Kiss Eszter. Füredi Károly kovács- és kerékgyártó m., Árpád u. Répáshután 1880-ban szül., Diósgyőrön 1897-ben szab. Diósgyőri, miskolci, debreceni mestereknél és a diósgyőri vasgyárban praktizált. 1905-ben önállósította magát. 4-—5 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Az ipt. elölj, tagja, lelkes és önzetlen képviselője az ipari érdekeknek. Przemyslnél hadifogságba esett, a fogolytáborban is folytatta az ipart. Neje: Pronyi Julianna. Gärtner Bertalan vendéglős. Tel. 30. Szalonán 1862-ben szül., 1900-ban önállósította magát. 30 éve vezeti nagy szakértelemmel üzletét. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Fried Lepke, résztvesz az üzlet vezetésében. Gyürki Béla kovács m., Árpád u. 12. Munkácson szül. 1888-ban, u. ott szab. 1905-ben. Segéd Munkácson, Szatmáron, Nyíregyházán stb. volt. A katonaságnál elsőrendű munkájáért kitüntetést kapott. 1922-ben lett önálló. 1—2 segédje van. A tanoncvizsg. biz. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Sirák Mária. Hegedűs Béla úri fodrász m., Árpád u. 58. Szül. 1892-ben, szab. 1910-ben Miskolc. Miskolci, nyíregyházi és diósgyőri mestereknél fejlesztette szaktudását. 1914—18-ig a világháborúban volt. 1919- ben alapította diósgyőri üzletét, majd Lillafüreden fiókot nyitott. Higiénikusan berendezett üzletében egy segéddel szolgálja ki vendégeit. Neje: Lőrincz Zsuzsánna, kitanult hölgyfodrász és manikür. Hrabéczy József kerékgyártó m. Szül. 1892-ben, szab. 1909-ben Szikszón, ahol segédéveit is töltötte. 1920-ban lett önálló. Ipt. elölj, tag (? éve, tanoncvizsg. biz. tag stb. 1914—18-ig az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k., seb. é. és szóig. érd. kér. Neje: Adamovits Julianna. Juhász Imre férfi szabó m. Diósgyőrön 1899-ben szül., Székesfehérvárott 1916- ban szab. Pozsony, Budapest, Székesfehérvár és Sátoraljaújhely műhelyeiben volt segéd. 1923-ban alapított műhelyében 1 segédet és 1 tanulót tart. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag stb. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Neje: Kovács Mária. Kiss József kovács m. Szül. 1908-ban, szab. 1926-ban Megyaszó. Megyaszón, Tokajban, Miskolcon és Csobajon praktizált. 1931-ben önállósította magát. Egy segédje van. A Nemz. Hads.-ben szolgált. Neje: Takács Eszter. Kiszela József cipőfelsőrészkészítő m., Árpád u. 1902-ben Diósgyőrön szül., 1920-