A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

122 ban Miskolcon szab. Budapesten és Mis­kolcon fejlesztette szaktudását. Techno­lógiát végzett. 1027-ben önállósította magát. Kövér Károly Gyula cukrász m., Uj- Diósgyőr. Felsőábrányon 1873-ben szül., Egerben 1888-ban szül. Olaszország, Ausztria, Galicia, Erdély és Budapest üzemeiben praktizált. 1914—18-ig az orosz, olasz és román fronton harcolt, kétszer sebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és szóig. kér. 1919-ben önállósította ma­gát. 2 oklevele van. Neje: Gyevi Nagy Julianna. Molnár János és neje úri- és női fod­rász Ujdiósgyör. Kiskunfélegyházán 1903-ban szül., u. ott 1920-ban szab. Szol­noki, kecskeméti és budapesti mesterek­nél praktizált. 1928-ban vette nőül Braun Ibolyát, aki tanult női fodrász. 1929-ben közösen alapították szalonjukat, melyhez fióküzlet is tartozik. 2 segédje és 3 ta­nulója van, id. Molló Flórián kéményseprő m. Szül. 1869-ben, szab. 1891-ben Miskolcon. Ri­maszombat, Abaujszántó és Miskolc mes­tereinél volt segéd és üzletvezető. 1908- ban nyert jogot. Kerületében 3500 ké­mény van. Az ipt v. pénztárosa, az Önk. tűzoltó testület őrparancsnoka. 25 éves tűzoltói működése alkalmából 1911-ben l. Ferenc Józseftől királyi díszérmet ka­pott, 35 évi tűzoltói szolgálataiért pedig az Orsz. tűzoltó szövetség aranyozott ezüst érem viselésére jogosította. Neje: Paulinyi Emma. Roth Dezső' sütőmester Rózsa István hentes- és mészáros m. 1906-ban Diósgyőrön szül., 1928-ban Mis­kolcon szab. Két évig volt segéd Nyír­egyházán Debrecenben és Miskolcon. 1930-ban nyitotta meg székét. 2 segédet és 1 tanoncot tart. Szorgalmas, szakmá­ját értő iparos. Schiller Ödön épület- és bútorasztalos m. Szül. 1897-ben, szab. 1914-ben Diós­győrön Nagy Józsefnél. Putnok, Ózd, Miskolc és Sajóvárkony mestereinél prak­tizált. 1915-ben az orosz frontra került, majd az olasz és román fronton harcolt. 11 hónapig olasz hadifogságban volt. Kit. br. v. é. és K cs.-k. 1929-ben önállósí­totta magát. Neje: Horváth Etel. Schulek Istvánná szül. Janovecz Paula fényképész, Petőfi u. 9. Miskolcon tanulta a fényképészetet, ott is fejlesztette szak­tudását 4 éven keresztül. 1930-ban ala­pította műtermét. A fotóművészet minden ágát ismeri. Férje esztergályos m. a Herz gépgyárban. Sebján Gyula kocsigyártó m. Diósgyő­rön 1899-ben szül., u. itt 19 éves korában szab. Balassagyarmat, Diósgyőr és Mis­kolc műhelyeiben gyakorolt. Ipariskolát végzett. 1919-ben önállósította magát. Ipt. elölj, tag, az ev. egyház pénztárosa. Neje: Füredi Julianna. Siegel Géza hentes- és mészáros m. 1901-ben Diósgyőrön szül., 1918-ban Mis­kolcon szab. Miskolci, debreceni és zsolcai mestereknél volt segéd. 1923-ban moder­nül felszerelt 'géperejű üzemet alapított, ahol 1—2 segéddel dolgozik. Szépen be­rendezett üzletét és műhelyét szorgal­mas és takarékos életmódjának köszön­heti. Szekeres József cipész m., Verbőczy u. 7. Szül. 1904-ben Alsóábrányon, szab. 1922-ben Miskolcon. Miskolcon, Mező- csáton és Diósgyőrön volt segéd. 1927- ben lett önálló. 1—2 segédet foglalkoztat. Önkéntes tűzoltó. Neje: Egerszegi Ilona. Szente József lakatos m., Prónay u. Pápán 1889-ben szül., u. ott 1906-ban Hoch mesternél szab. Bécs, Budapest, Szombathely, Győr stb. üzemeiben prak­tizált. Segéd korában kitüntetésben ré­szesült. 1919-ben önállósította magát. 3 segéddel és 2 tanulóval a köz- és magán munkák egész sorát végezte. így műhe­lyéből került ki a közvágóhíd, a ref. is­kola és templom, a lillafüredi palotaszálló stb. szakmába vágó munkái. Ipt. elölj, tag, Ip. Kör háznagy, tanoncvizsg. biz. tag, közs. képv. test. tag stb. Neje: Brucker Rózsi a Stefánia és a Nőegylet tagja. Szilágyi István úri- és hölgyfodrász m., Árpád u. 43. Szül. 1906-ban, szab. 1924- ben Békésgyula. Békéscsabán, Orosházán és Diósgyőrön volt segéd. 1931-ben alapí­totta modern, hygienikus üzletét, ahol egy segéddel és egy tanulóval dolgozik. Édesatyja a világháborúban hősi halált halt. Neje: Szutovszky Ágnes. Tóth András cipész- és felsőrészkészítő m. Szamoskéren 1902-ben szül., Szat- márnémetin 1918-ban szab. Egy évtizeden keresztül dolgozott. Budapest, Székesfe­hérvár, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregy­háza és Debrecen mestereinél. Budapes­ten szabászati tanfolyamot végzett. 1928- ban lett önálló. Egy segédje és tanulója van. Neje: Mihalik Valéria. Weisz Sándor cipész m. Szül. 1892-ben, szab. 1910-ben Diósgyőrön, ahol segéd­éveit is töltötte. 1920-ban önállósította magát. 1914—18-ig a világháborúban

Next

/
Thumbnails
Contents