A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
108 don, Budapesten és Győrben volt. Szakiskolai oklevelet nyert. 1923-ban alapította műhelyét. Résztvett a világháborúban, 16 hónapig angol hadifogságban volt. Neje: Keller Mária. Hajdú József cipész és felsőrészkészítő m., Pacsirta u. 5 (saját ház). Szül. 1888, szab.: 1904 Csongrád. Budapest, Szeged, Szentes és Vác voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914—18-ig a szerb, orosz és olasz harctereken töltött 54 hónapot. Kit.: bronz v. é. és K. cs.-k. Hett Márton, az Egyesült Malomipari Rt. főgépésze, Kossuth u. 62. Szül. 1874- ben Apatin, szab. 1890-ben Baján. A legnagyobb fővárosi vállalatoknál dolgozott 10 évig. 1900-ban Őrszálláson önállósította magát. 1914—18-ig a világháborúban volt, mint I. o. fegyvermester szerelt le. Kit.: K. cs.-k. és koronás vasker. 1918 óta van a vállalat alkalmazásában, Bajáról 1928-ban helyezték át Cson- grádra. Neje: Kittenberger Erzsébet. Hevér László fényképész, Szentháromság tér 13. Szabadkán 1894-ben szül. Hat középiskola elvégzése után 1910-ben nyert képesítést. Ausztria, Franciaország és Németország műtermeiben praktizált, majd a főváros néhány legelső műtermeinek volt üzletvezetője. Fehértemplomban 1917-ben önállósította magát. 1930-ban helyezte át vállalatát Csongrádra. Több érem és oklevél dicséri művészetét. Résztvett a világháborúban. Neje: Gábor Margit. Hochenwald Henrik sütő m., Árpád u. 18. Makón 1901-ben szül., Szegeden 1918- ban szab. Makói, szegedi és csongrádi sütödékben praktizált. Katymáron és Ko- mádiban üzletvezető volt. 1927. évben önállósította magát. Bátyja Márton hősi halált halt. Neje: Pető Mária. Justin István csizmadia és cipész m., Árpád u. 15. Szül. 1903-ban, szab. 1922- ben Csongrád. Szeged és Csongrád műhelyeiben tökéletesítette tudását. 1914— 18-ig volt a háborúban, hadirokkant. 1926-ban vette nőül Szabó Piroskát. 1927- hen alapította műhelyét. Kállai Jenó' úri- és hölgyfodrász, Szentesi u. 11. Csongrádon 1905-ben szül., Szentesen 1922-ben szab. Segéd Szentesen, Csongrádon és Nagymaroson volt. 1929-ben társas alapon létesítette első üzletét, majd 1930-ban alapította mai vállalatát. József bátyja hősi halált halt. Kállai József szabó m., Jegenye u. 51., Szőllőhegyi u. 12 (saját ház). Szül. 1896. szab. 1912 Csongrád. Budapesti, kunhegyesi és csongrádi mesterek keze alatt volt segéd. Két és fél évig a világháborúban volt, majd a nemz. hads.-ben szolgált. Leszerelése után 1921-ben alapította műhelyét. Az ipt. szakoszt. pénzt, ellenőre. Neje: Szabados Mária. Kämmerer Dezső órás és ékszerész, Szent Háromság tér 6. Csongrádon 1886- ban szül., ahol középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1906-ban szab. Drezdában, Budapesten és az ország nagyobb városaiban praktizált. 1909 óta önálló, a város szállítója. A világháborút végigküzdve háromszor sebesült meg. Az ékszerészet családjában tradíció. Neje: Szőllősi Krisztina. Kádár György szabó m., Csemegi K. u. 19. (saját ház). Csongrádon 1854-ben szül., u. ott 1871-ben szab. Budapesten Karácsonyinál, Székesfehérvárott, Szegeden, Cegléden és Békéscsabán dolgozott mint segéd. 1878 óta önálló, mai cégét 1880-ban alapította. 1900 óta magyar szabósággal foglalkozik, 1919 óta fia László vezeti a műhelyt. Vezető szerepet vitt a testület életében. Neje: Szőrfi Etel. Kádár László szabó m., Csemegi K. u. 19. 1888-ban szül., 1904-ben szab. Németországban praktizált, Drezdában szabá- szati akadémiát végzett 1906-ban. Budapest vezető cégeinél dolgozott. Végigküz- dötte a világháborút, kétszer sebesült meg. 1919 óta vezeti atyja vállalatát. Ipt. elöljáró, v. városi képviselő stb. Neje: Mészáros Anna. Kádár Mihály, a Keresztény Gőzmalom Rt. főgépésze, gr. Széchenyi u. 2. Szül. 1889-ben Orosháza, szab. 1907-ben Csongrád. Technológiát végzett. A világháborút az olasz és román frontokon küzdötte végig, a kis ezüst vit. é. stb. túl. A Sport Egy. szakoszt. elnöke. Neje: Filippi Margit. Kása János úri- és hölgyfodrász, Kossuth L. u. 2. Szül. 1898-ban, szab. 1913- ban Csongrád. Szentes, Csongrád és Kiskunfélegyháza mestereinél volt segéd. 1922-ben* alapította modern berendezésű fodrásztermét. A szakoszt. alelnöke és pénztárosa, a tanoncvizsg. biz. alelnöke stb. stb. 1916—18-ig volt a világháborúban, kétszer sebesült meg, kit.: kis ez. v. é., seb. é. Szolgált a nemz. hadseregben. Kátai Farkas patkoló és gazd. kovács m., gr. Széchenyi u. 30. Csongrádon 1904- ben szül., u. ott 1923-ban szab. Az ország nagyobb városaiban volt segéd. Csongrádon üzletvezető volt. 1928-ban önállósította magát. Neje: Kos Veronika.
