A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

109 Kelemen Sándor kőműves m., épít. váll. Újhelyi u. 9. Szül. 1899-ben, szab. 1915- ben Csongrádon..Budapesten, Pécsett és Salgótarjánban praktizált. 1930-ban ön­állósította magát. Résztvett a világhábo­rúban, majd a nemzeti hadseregben szol­gált. Kiss János cipész m., Iskola u. 2. 1885- ben Csongrádon szül., ott is tanulta az ipart, 1896-ban szab. fel. Temesvári, zsombolyai, nagykikindai, kecskeméti és budapesti mesterek keze alatt volt segéd, 1912 óta önálló. Férfi és női ortopéd ci­pőit orvosok ajánlják. Végigküzdötte a világháborút, mint törzsőrmester szerelt le, kétszer sebesült meg. Neje: Tyukász Mária. Kiss József szabó m., Erzsébet u. 8. Magyarkanizsán 1894-ben született, 18 éves korában szab. Szaktudását Csongrá­don, Temesvárott és Szegeden fejlesz­tette. 1914—18-ig az orosz és olasz harc­tereken volt, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. 1920-ban alapította műhelyét. Mint sza- bászati szakrajztanfolyamot végzett mes­ter elsőrendű munkát végez. Neje: Lovas Erzsébet. Kiss József kádár m., Juszth Gyula u. 67 (saját ház). 1887-ben Csongrádon szül., 16 éves korában szab. fel. Kitűnő temesvári, aradi, szegedi és budapesti műhelyekben dolgozott 1914-ig, hadba- vonulásáig. 1918-ig a harctereken küz­dött. Leszerelésekor alapította műhelyét. Neje: Mihálovits Gizella. Kiss Károly cukrász, Úri u. 8 (saját ház). Szül. 1881-ben Nagyszalonta, szab. 1898-ban Gyoma. Előkelő fővárosi cuk­rászdákban működött 1905-ig, mikor is önállósította magát. 10 éve visz vezető- ézerepet az ipt.-ben. Az Iparos Dalárda pénztárosa. A világháborút az orosz és olasz fronton küzdötte végig. Neje: Csá- nyi Piroska. Kókai János kovács m., oki. lópatkoló, Vásár tér 3. 1894-ben Csongrádon szül., 1911-ben Csongrádon szab. Segéd Szege­den és Debrecenben volt. Műhelyét 1920- ban alapította. Az orosz, szerb és olasz frontokon harcolt, megsebesült, két évig olasz hadifogságban volt. Neje: Győri Mária. Konkoly Ferenc hentes- és mészáros m. Kossuth F. u. 22. 1904-ben szül. Csongrá­don, atyjánál tanulta az ipart, 1919- ben szab. Budapesten a Brauch hentes­árugyárban praktizált. Két évig atyja üzletét vezette. 1924-ben alapította szé­két. Üzeme modern, két segéddel dolgo­zik. Neje: Horváth Margit. Konkoly Gyula bognármester, gr. Szé­chenyi u. 30. Konkoly István mészáros és hentes m.,. Erzsébet u. 2 (saját ház). Csongrádon 1872-ben szül., u. ott 1893-ban szab. Cson­grádon volt segéd 1900-ig, mikor is ön­állósította magát. Ipt. elölj, tag, tanonc- vizsg. biz. tag, stb. 1914—18-ig a szerb, olasz és román frontokon harcolt, kétszer megsebesült, mint tizedes szerelt le* Neje: Buzder Teréz. István, János és Fe­renc fiait is erre az iparra nevelte. Koralcsik István cipész m., Úri u. 32* 1864-ben szül., Mindszenten szabadult fel. Nagyváradon és Brassóban volt segéd. Műhelyét 1901-ben alapította. Neje: Szántai Margit. Jenő fia mint segéd az üzletben dolgozik. Kosa Lajos k. kőműves m., épít. váll.,, Uj u. 32. Szül. 1891-ben Szentesen, szab. 1906-ban Szegeden. Németországban praktizált. Nagy budapesti cégek építés- vezetője volt. Felsőépítőipariskolát vég­zett. 1922-ben nyert oklevelet és még az év folyamán önállósította magát. Részt­vett a világháborúban. Neje: Percze Te­rézia. Kovács Ferenc fényképész, Rákóczi F. u. 21, műterem Kossuth F. u. 8. Pan- csován 1892-ben szül., 1907-ben szab. Ausztria, Morvaország, Németország, Svájc, Olaszország, Szerbia és Magyar- ország nagyobb városai voltak tanul- mányútjának állomáshelyei. 1917-ben ön­állósította magát, 1924-ben alapította mai műtermét. A tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz harctéren súlyos sebet kapott, hadirokkant. Neje: Cseh Julianna. Kovács Lajos épület- és bútorasztalos m., Szentháromság u. 17 (saját ház). Szül. 1881-ben, szab. 1894-ben Szolnokon. A fővárosban és nagyobb vidéki városok­ban praktizált. 1902 óta mester. Épület- műbútor, portál és malomépítő asztalos munkákat végez. V. ipt. elölj, és tanonc­vizsg. biz. tag. Két évig a szerb és orosz harctéren, két évig hadifogságban volt. Kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Egyszer megsebesült. Neje: Pigler Franciska. Lajó Károly gép- és műlakatos m., Barátság u. 12 (saját ház). 1905-ben Csongrádon szül., ahol 4 polgári elvég­zése után 1920-ban szab. atyja keze alatt. Segéd Budapesten és Csongrádon volt. Műhelyét atyja 1890-ben alapította, 1926 óta van saját vezetésében. Mint techno­lógiát végzett mester, géperejű üzemé­ben számos nagy munkát végzett. Tanonc korában I. díj és oklevél, segéd korában L.)

Next

/
Thumbnails
Contents