A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

88

1914-ben az orosz harctérre került, ahol hadifogságba esett. 1929-ben alapította székét. Neje: Filip Teréz.

Molnár Albert szobafestő és mázoló m., Patvarczy u. 19. 1888-ban Fogarason

szül., ott is tanulta a szakmát, 15 éves korában szab. Segéd Budapesten, Romániában, Boszniában, Dalmáciában,és Wien- ben volt. 1909—18-ig volt katona. A harctéren az orosz és olasz fronton tanúsított hősies magatartásával a nagy és kis ez., br., v. é., a K. cs.-k. és a seb. é. nyerte el. Kétszer megsebesült. Tiszthelyettes volt. 1930-ban önállósította magát. Neje: Molnár Mária.

K. Molnár János kárpitos m., Ipoly u. 3. Szül 1898-ban, szab. 1915-ben Aradon. Budapest, Bukarest, Nagyvárad, Kolozsvár, Debrecen, Arad és Balassagyarmat voltak segédéveinek állomáshelyei. 1915 óta mester. Neje: Szuhánszky Mária.

Motyovszky Pál cipész m., Nádor u. 7. Bgyarmaton 1857-ben szül., 1874-ben szab. Vándorútja során Budapest, Székes- fehérvár, Tata és Esztergom mestereinél dolgozott. 1884—1914-ig a törvényszéknél volt. 1914-ben önállósította magát. Résztvett a boszniai okkupációban. Neje: Kollár Zsuzsanna.

Naszály Bertalan épület- és bútorasztalos m., Ipoly u. 3. Ipolykeszin 1889-ben szül., Bgyarmaton 1905-ben szab. Budapesten fejlesztette szakismereteit. 1914— 18-ig az olasz és orosz frontokon harcolt.

1919- ben önállósította magát. 2 segéd és 2 tanonccal dolgozik. A múzeum berendezését ő készítette. Ipt. elölj, tag, ta- noncvizsg. biz. tag. Neje: Faragó Erzsébet.

Nógrád Dániel cipész m., Mikszáth K. u. 18. Szül. 1892-ben Sírok, szab. 1908- ban Bgyarmaton. Wien, Budapest és Szlavónia műhelyeiben praktizált. 1916- ban alapított műhelyében a középosztály számára dolgozik. Bátyja Mór hősi halált halt.

Papp András hentes- és mészáros m., Szcitovszky u. 24. Máramarosszigeten 1888-ban szül., 18 éves korában szab. fel. *1914—20-ig katona volt, 22 hónapig francia hadifogságban szenvedett. Négyszer sebesült, mint tiszthelyettes szerelt le a nagy és kis ez. v. é. tulajdonosaként.

1920- ban lett önálló. Neje: Török Mária.

Paraszthy István kádár m., Mikszáth

K. u. 39 (saját ház). 1870-ben szül., 1887- ben Bgyarmaton atyjánál szab. fel. Segéd volt atyja műhelyében 1928-ig, mikor is — atyja halálakor — átvette az üzem vezetését. Neje: Mihaletz Mária.

Paulovics György szabó m., Óváros tér 32. Szül. 1891-ben, szab. 1908-ban Balassagyarmat. Mint tanuló dicsérő oki. és 10 kor. jutalmat nyert. Egy évtizeden keresztül dolgozott mint segéd, 1919-ben lett önálló. Vevőköre a középosztályból adódik. A kath. és evang. legényegylet könyvtárosa. Neje: Ujpál Anna.

Páldy Sándor csizmadia m., Thököly u.

20. Ipolykeszin 1889-ben szül., Bgyarmaton 1905-ben szab. 15 éven keresztül dolgozott Bgyarmaton mint segéd, 1920-ban alapította műhelyét. Résztvett a világháborúban. Kit.: br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Krozmann Veronka.

Pelhó's János csizmadia m., Thököly u. 30 (saját ház). Cserháthalápon 1881-ben szül., Bgyarmaton 1898-ban szab. 1896- ban és 1897-ben kitüntetésben részesült.

1905-ben szülőhelyén, 1907-ben pedig Bgyarmaton alapított műhelyt. Ipt. és szakoszt. elölj. tag. 3 emberrel dolgozik. Végigküzdötte a háborút. Öccse József hősi halált halt. Neje: Jónás Mária.

özv. Petráss Páíné szül. Gregor Mária vegytisztító és kelmefestő m., Zichy u. 24 (saját ház). Férje 1880-ban szül., 1909-ben alapította az üzemet. Az orosz harctéren 1915-ban hősi halált halt. Azóta neje özvegyi jogon folytatja az ipart.

Pincze Lajos csizmadia m., Szent István u. 12. Patakon 1888-ban szül., Bgyarmaton 1904-ben szab. Ce’gléden és Bgyarmaton volt segéd. Mint tanuló jó munkáival dicsérő oklevelet nyert. 1913-ban önállósította magát. A Kath. Legényegylet vál. tagja, 6 évig ipt. elölj, tag volt. Résztvett a világháborúban. Neje: Mar- kovits Anna.

Placzner Miksa cipész m., Hunyadi u. 32. 1871-ben Ledniczben szül., u. o. 1887- ben szab. A fővárosban praktizált, 1897- ben Budapesten önálló lett, 1904-ben Balassagyarmatra helyezte át műhelyét. Három alkalmazottal vásári és raktári munkákat készít. Az orosz és olasz frontokon harcolt. Neje: Kaufmann Karolina.

Révész Gábor szabó m., Madách u. 4.

1880-ban szül., 1896-ban Bgyarmaton szab. Az ország nagyobb városaiban és Wienben volt segéd. 1910-ben lett önálló. Egy segéddel dolgozik. 1913-ban dicsérő oklevelet nyert. Az ipt. háznagya és elölj, tag 12 éve. 1914—18-ig hadfelszerelési gyárban teljesített szolgálatot.

Róth István asztalos m., temetkezési váll.. Óváros tér 6. Bgyarmaton 1876-ban szül., u. ott 1892-ben szab. Grác és Budapest műhelyeiben volt segéd. 1900-ban saját házában alapította géperejű üzemét,