A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
89 ahol egy segéddel és két tanulóval épület-, bútor munkákat és koporsó gyártást végez. 1925-ben a Falu Szöv. ezüst éremmel tüntette ki. Ipt. számvizsg. biz. tag, közs. képv. test. tag, egyháztanácstag stb. 48 hónapig volt az orosz és olasz harctéren, mint I. o. számv. őrm. Schlesinger József épület- és bútor- asztalos m., Nagytábor u. 15. Nagyszé- csényben 1891-ben szül., Salgótarjánban 1906- ban szab. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban volt segéd. Végigküz- dötte a világháborút. 1928-ban önállósította magát. Neje: Schreier Rózsi. Schöck János kádár m., Árkoson szül. 1898-ban, Nagyborosnyán szab. 1917-ben. Budapesten, a Bácskában és Somogybán fejlesztette szaktudását. 1929-ben saját erejéből önállósította magát. 1916—18-ig a román és orosz harctéren volt, megsebesült. Neje: Bercsényi Anna. Schuchmann Rezső asztalos m., Breit- ner Ottó u. 4 (saját ház). Balassagyarmaton 1873-ban szül., 1890-ben édesatyjánál szab. Budapest, Berlin, Wien, Prága, Páris, München üzemeiben eltöltött tanulmányút után 1899-ben önállósította magát. A posta, a törvényszék, a Mária Valéria kórház, az államrendőrség, a csendőrség stb. épületeinek szakmába vágó munkái az ő nevéhez fűződnek. Géperejű üzemében minden szakmába vágó munkát végez. Ipara mellett temetk. vállalata van. Önállósága óta 57 tanulót nevelt az iparra. 1919 óta az ipt. elnöke. A városi képv. test tagja, kamarai tag, megyebizottsági tag stb. 47 hónapig volt a szerb, olasz és orosz fronton, kit.: kis ez. v. é., ezüst kereszt, K. cs.-k., török félhold, német vasker. stb. Neje: Szűcs Zsuzsanna. Sipos Lajos felsőrészkészítő m., Kossuth u. 3. Szül. 1891-ben Paláston, szab. 1907- ben Bgyarmat. Budapesti bgyar- mati és szeghalmi mestereknél dolgozott mint segéd. 1913-ban önállósította magát. A Kath Legényegylet vál. tagja. 1914— 18-ig az orosz és román harctereken volt, megsebesült, kit.: két bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Csizmazia Jusztinia. Skotnyár Gyula kovács m., Tó u. 7. Salgótarjánban 1893-ban szül., Illéspusz- tán 1908-ban szab. Édesatyja műhelyében praktizált. 1919-ben saját házában lett önálló. 32 hónapig harcolt a világháború alatt. Kit.: K. cs.-k. Skotnyár Kálmán rézműves m., Tó u. 7. Szül. 1909-ben Óvár, szab. 1927-ben Bgyarmat. 3 éven keresztül jeles mestereknél fejlesztette szaktudását. 1930-ban önállósította magát. Minden szakmába vágó munkát vállal. Atyja kovács m. volt. Skribák István női fodrász m., Teleky u. 1. Bgyarmaton 1881-ben szül., Budapesten 1898-ban szabadult. Wien, Genf, Páris, London és Róma első szalonjaiban tanulmányozta a szakmát. 1908-ban Wienben ezüst érmet és oklevelet nyert, 11 versenyen vett részt, számos oklevelet és kitüntetést nyert. 1911-ben alapította termét. A szakoszt. elnöke. 4 évig volt a háborúban. Neje: Gauzler Mag dolna. Somogyi Gyula bádogos és szerelő m., Thököly u. 20. Szül. 1902-ben Bgyarmat, szab. 1920-ban Budapest. 10 éven keresztül dolgozott mint segéd. 1930-ban létesítette vállalatát. Neje: Szmrezsik Anna. Stiasny Miksa modem cím- és szobafestő és mázoló m., Hunyadi u. 19. Budapesten 1883-ban szül., 1896-ban szab. Németországban és a fővárosban praktizált, 11 évig a Máv-nál volt, 23 éve önálló mester. Egy segéddel dolgozik. Részt vett a háborúban. Neje: Szegedin Paula. Sümegh Géza szálló és vendéglő túl, Szcitovszky u. 1. Tel. 80. Léván szül., Aranyosmaróton 1888-ban szab. Budapest, Alsó Tátrafüred, Eperjes stb. nagyüzemeiben praktizált. 1904-ben saját házában alapította vállalatát, amely kávéház, vendéglő és szállodából áll. Berendezése modern, saját vízhajtó motorja van. 20—22 tagból álló személyzetét nejével szül. Sepcsik Máriával közösen vezeti. Szorgalmas, szakmáját szerető, kötelességét mindig teljesítő iparos. Szondi Lajos hentes- és mészáros m., Rákóczi u. 3. Szül. 1903-ban, szab. 1922- ben Bgyarmat. A főváros nagyobb vállalatainál volt segéd. 1927-ben alapította székét, amelyet nagy szakértelemmel vezet. Neje: Jónás Mária. Sztancsik János géplakatos m., Thököly u. 21. Léván 1892-ben szül., Bgyarmaton 1908-ban szab., 1924-ben önállósította magát. Mai üzeme 1928 óta áll fenn. Autójavítás, épület- és géplakatosság, vízvezetékszerelés és mérlegkészítés képezik munkakörét. Egy segéddel dolgozik. Végigküzdötte a háborút, megsebesült. Neje: Oravecz Anna. Szűcs Lajos autógumi javító, Rákóczi u. 6. Szül. 1909-ben, szab. 1923-ban Miskolc. Segéd Sátoraljaújhelyen, Jászberényben, Ózdon, Miskolcon, Budapesten és Szolnokon volt. Apósa modem gőzvulkanizáló üzemét 1931 óta vezeti önállóan. Neje: Béres Mária.