A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

89 ahol egy segéddel és két tanulóval épü­let-, bútor munkákat és koporsó gyártást végez. 1925-ben a Falu Szöv. ezüst érem­mel tüntette ki. Ipt. számvizsg. biz. tag, közs. képv. test. tag, egyháztanácstag stb. 48 hónapig volt az orosz és olasz harctéren, mint I. o. számv. őrm. Schlesinger József épület- és bútor- asztalos m., Nagytábor u. 15. Nagyszé- csényben 1891-ben szül., Salgótarjánban 1906- ban szab. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban volt segéd. Végigküz- dötte a világháborút. 1928-ban önállósí­totta magát. Neje: Schreier Rózsi. Schöck János kádár m., Árkoson szül. 1898-ban, Nagyborosnyán szab. 1917-ben. Budapesten, a Bácskában és Somogybán fejlesztette szaktudását. 1929-ben saját erejéből önállósította magát. 1916—18-ig a román és orosz harctéren volt, megse­besült. Neje: Bercsényi Anna. Schuchmann Rezső asztalos m., Breit- ner Ottó u. 4 (saját ház). Balassagyar­maton 1873-ban szül., 1890-ben édesatyjá­nál szab. Budapest, Berlin, Wien, Prága, Páris, München üzemeiben eltöltött tanul­mányút után 1899-ben önállósította ma­gát. A posta, a törvényszék, a Mária Va­léria kórház, az államrendőrség, a csend­őrség stb. épületeinek szakmába vágó munkái az ő nevéhez fűződnek. Géperejű üzemében minden szakmába vágó mun­kát végez. Ipara mellett temetk. válla­lata van. Önállósága óta 57 tanulót nevelt az iparra. 1919 óta az ipt. elnöke. A vá­rosi képv. test tagja, kamarai tag, me­gyebizottsági tag stb. 47 hónapig volt a szerb, olasz és orosz fronton, kit.: kis ez. v. é., ezüst kereszt, K. cs.-k., török fél­hold, német vasker. stb. Neje: Szűcs Zsuzsanna. Sipos Lajos felsőrészkészítő m., Kos­suth u. 3. Szül. 1891-ben Paláston, szab. 1907- ben Bgyarmat. Budapesti bgyar- mati és szeghalmi mestereknél dolgozott mint segéd. 1913-ban önállósította magát. A Kath Legényegylet vál. tagja. 1914— 18-ig az orosz és román harctereken volt, megsebesült, kit.: két bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Csizmazia Jusztinia. Skotnyár Gyula kovács m., Tó u. 7. Salgótarjánban 1893-ban szül., Illéspusz- tán 1908-ban szab. Édesatyja műhelyé­ben praktizált. 1919-ben saját házában lett önálló. 32 hónapig harcolt a világ­háború alatt. Kit.: K. cs.-k. Skotnyár Kálmán rézműves m., Tó u. 7. Szül. 1909-ben Óvár, szab. 1927-ben Bgyarmat. 3 éven keresztül jeles meste­reknél fejlesztette szaktudását. 1930-ban önállósította magát. Minden szakmába vágó munkát vállal. Atyja kovács m. volt. Skribák István női fodrász m., Teleky u. 1. Bgyarmaton 1881-ben szül., Buda­pesten 1898-ban szabadult. Wien, Genf, Páris, London és Róma első szalonjaiban tanulmányozta a szakmát. 1908-ban Wienben ezüst érmet és oklevelet nyert, 11 versenyen vett részt, számos okleve­let és kitüntetést nyert. 1911-ben alapí­totta termét. A szakoszt. elnöke. 4 évig volt a háborúban. Neje: Gauzler Mag dolna. Somogyi Gyula bádogos és szerelő m., Thököly u. 20. Szül. 1902-ben Bgyarmat, szab. 1920-ban Budapest. 10 éven keresz­tül dolgozott mint segéd. 1930-ban léte­sítette vállalatát. Neje: Szmrezsik Anna. Stiasny Miksa modem cím- és szoba­festő és mázoló m., Hunyadi u. 19. Buda­pesten 1883-ban szül., 1896-ban szab. Németországban és a fővárosban prakti­zált, 11 évig a Máv-nál volt, 23 éve ön­álló mester. Egy segéddel dolgozik. Részt vett a háborúban. Neje: Szegedin Paula. Sümegh Géza szálló és vendéglő túl, Szcitovszky u. 1. Tel. 80. Léván szül., Aranyosmaróton 1888-ban szab. Buda­pest, Alsó Tátrafüred, Eperjes stb. nagy­üzemeiben praktizált. 1904-ben saját há­zában alapította vállalatát, amely kávé­ház, vendéglő és szállodából áll. Berende­zése modern, saját vízhajtó motorja van. 20—22 tagból álló személyzetét nejével szül. Sepcsik Máriával közösen vezeti. Szorgalmas, szakmáját szerető, köteles­ségét mindig teljesítő iparos. Szondi Lajos hentes- és mészáros m., Rákóczi u. 3. Szül. 1903-ban, szab. 1922- ben Bgyarmat. A főváros nagyobb válla­latainál volt segéd. 1927-ben alapította székét, amelyet nagy szakértelemmel vezet. Neje: Jónás Mária. Sztancsik János géplakatos m., Thököly u. 21. Léván 1892-ben szül., Bgyarma­ton 1908-ban szab., 1924-ben önállósította magát. Mai üzeme 1928 óta áll fenn. Autójavítás, épület- és géplakatosság, vízvezetékszerelés és mérlegkészítés ké­pezik munkakörét. Egy segéddel dolgo­zik. Végigküzdötte a háborút, megsebe­sült. Neje: Oravecz Anna. Szűcs Lajos autógumi javító, Rákóczi u. 6. Szül. 1909-ben, szab. 1923-ban Mis­kolc. Segéd Sátoraljaújhelyen, Jász­berényben, Ózdon, Miskolcon, Budapesten és Szolnokon volt. Apósa modem gőz­vulkanizáló üzemét 1931 óta vezeti ön­állóan. Neje: Béres Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents