A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
87 Kovács János csizmadia m., Patvarczi u. 6 (saját ház). Bgyarmaton 1865-ben szül., u. ott 1882-ben szab. Budapesten és Balassagyarmaton fejlesztette szaktudását. 1892 óta önálló. 24 éven át városi képv. test. tag, róm. kath. egyh. tanácstag, 24 éven át temető gondnok, 22 éven át ipartestületi elölj tag, stb. Részt- vett a háborúban, mint tiszthelyettes szerelt le. Neje: Molnár Ilona. Krivanszky Lajos cipész m., Kossuth L. u. 13. 1886-ban szül., 1902-ben Bgyarmaton szab. fel. Tanuló korában jeles munkájáért 20 kor. jutalomban részesült. Segéd éveit Miskolcon és Tokajban töltötte. 1922-ben önállósította magát. Neje: Siket Mária. Pál fiát is e szakmára nevelte, a háborúban megsebesült, 25%-os hadirokkant. Krutscb Lipót sütő m., Nagy Mihály u. 108 (saját ház). 1884-ben Orsován szül., ott is töltötte tanuló éveit, majd Budapesten és Bgyarmaton volt segéd. Sütödéjét 1921-ben alapította. Műhelye kiflisodró és dagasztó gépekkel van felszerelve. 3 éve a szakoszt. elnöke. Az orosz és olasz fronton harcolt, a kis ez. és br. v. é. és a K. cs.-k, tulajdonosa. Neje: Zama Etel, Jenő fia a pék ipart tanulta. Kuchár János kocsinyerges, fényező és kárpitos m., Mikszáth K. u. 28 (saját ház). Bgyarmaton 1880-ban szül., 1896- ban szab. Budapesti, kolozsvári, nyíregyházai, debreceni, belgrádi, gráci és bgyar- mati mestereknél praktizált. 1909-ben önállósította magát. Uradalmak és a gazdatársadalom részére dolgozik. Részt- vett a világháborúban. Német, tót, cseh és magyar nyelven beszél. Neje: Palásthy Ilona. Kulus Erzsébet női szabó m., Óváros tér 7. Kőkeszin szül., Bgyarmaton Varga Mariskánál szab. fel. 1930-ban önállósította magát. Angol és francia szabászatot folytat. Vevőköre a középosztályból adódik. Egy segéderővel dolgozik. Unokabátyja Bojtos Pál az orosz fronton hősi halált halt. Kürtössy Jenő' kádár m., Mikszáth K. u. 5. 1892-ben szül., édesatyja üzemében 1911-ben szab. fel. 1919-ben vette át atyja vállalatát, amely saját házában van. Egy segédet foglalkoztat. 1925-ben a Falu Szöv. ezüst oklevéllel tüntette ki. Neje: László Hona. Lehóczky Jenő' szabó m. Patvarczy u. 3. Bgyarmaton 1897-ben szül., u. ott 1911- ben szab. Bgyarmaton, Budapesten stb. töltötte segédéveit. 1924-ben önállósította magát. Egy segédjével az úri középosztály részére dolgozik. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Lovász Mária. Lehóczky József épület- és bútorasztalos m., Patvarcsi u. 3. Szül. 1895-ben, szab. 1911-ben Bgyarmat. Budapesten az Első Magyar Varrógépgyárban és más nagyüzemekben praktizált, 1921-ben önállósította magát. A vármegyének, az elmegyógyintézetnek stb. szállítója. 1—2 segédet és 2 tanulót tart. Résztvett a világháborúban, 13 hónapig francia fogságban volt. Neje: Pásztor Zsuzsánna. Löffler Béla kefekötő m., Rákóczi fejedelem u. 28. Bgyarmaton 1886-ban szül., Budapesten 1904-ben szab. Ausztriában, Németországban, Svájcban, Francia- országban és Magyarország nagyobb városaiban volt 7 éves tanulmányúton. 1911- ben Léván önállósította magát, 1917-ben alapította bgyarmati műhelyét. Neje: Deutsch Katalin f. Luczáty Sándor szabó m., Szcitovszky u. 2. Szül. 1908-ban, szab. 1924-ben Balassagyarmat. Segéd Bpesten és Bgyarmaton volt. 1930-ban önállósította magát. Műhelyében egy segéddel és egy tanulóval az előkelő középosztály számára dolgozik. Neje: Ádám Szerén. Marik Pál csizmadia m., Szt. István út 14 (saját ház). Zoborban 1881-ben szül., Bgyarmaton 1897-ben szab. Jeles mestereknél fejlesztette szaktudását, 1909-ben lett önálló. Ipt. elölj, tag volt 7 évig. Az orosz harctéren 1914-ben súlyos sebet kapott, 50%-os hadirokkant. Neje: Lázi Katalin. Merczel István kötélgyártó m., Mikszáth K. u. 21. Szül. 1868-ban, szab. 1886- ban Ipolyság. Losonci, rimaszombati, put- noki, miskolci, szécsényi, szikszói, ede- lényi, salgótarjáni, gyöngyösi, váci, soroksári és rozsnyói mesterek mellett volt segéd. 1895 óta mester. Műhelye saját házában van. Ipt. elölj. tag. Kath. Legényegylet és Kath. Kör vál. tag stb. Oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Hor- tolányi Mária. Metz Ferenc cipész és csizmadia m., Patvarczy u. 13. Szül. 1889-ben Székelyudvarhelyen, édesatyjánál 1904-ben szab. Születési helyén 1908-ban önállósította magát, majd a rendőrségnél teljesített szolgálatot. 1930-ban Bgyarmaton alapított újból műhelyt. Rendelt és vásári munkákat készít. 1914—22-ig a csendőrségnél szolgált. Neje: Illea Paula. Mészáros János hentes m., Mikszáth K. u. 3. Cegléden 1882-ben szül. u. o. 1899-ben szab. A fővárosban praktizált.
