A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

86

Ipt. elölj, tag, egyh. képviselő stb. 3 évig volt a háborúban. Neje: Varga Lidia.

Havas József bádogos és szerelő m., Mikszáth K. u. 1. Szül. 1871-ben Salgótarján, szab. 1887-ben Jolsva. Budapesten és vidéken töltötte segédéveit. Salgótarjánban 1896-ban lett önálló, 1901-ben helyezte át vállalatát Balassagyarmatra. Számos köz- és magánépület kitünően megoldott szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. Állami, városi és megyei szállításairól dicsérő levelei vannak. Résztvett a háborúban. A forradalom alatt hazafias magatartásáért üldözték. Két fivére hősi halált halt. Neje: Österreicher Irma.

Hegedűs Jenő épület- és géplakatos m., Ipoly u. 2. Jászkarajenőn 1902-ben szül., u.. ott 1919-ben szab. A Gazd. Gépgyárban fejlesztette szaktudását. 1926-ban szül. helyén alapított vállalatot, 1930 óta Bgyarmaton folytatja az ipart.

Heizer György vegyészeti kelmefestő és vegytisztító. Szül. 1878-ban Veszprém, szab. 1894-ben Komáromban mint köt- szövő. Neje szül. Janik Gizella, szül. Ga- ramkövesden. Üzletét 1909-ben alapította, 1923-ban tökéletesen modernizálta. Az országos kép. kelmefestő és vegytisztító mesterek egyesületének rendes tagja.

Hiros Sándor szitás m., Zichy u. 10 (saját ház). Szül. 1880-ban, szab., 1896-ban Bgyarmat. Kassán és Bgyarmaton fejlesztette szaktudását, 1906-ban önállósította magát. Iparát igazán szereti, mert a szakmában nevelkedett fel, atyja is szitás m. volt. Résztvett a világháborúban. Neje: Fazekas Anna.

özv. Hornischer Jánosné szül. Misst Ilona fodrász, Szcitovszky u. 22. Néhai férje 1913-ban alapította az üzletet. 1914—18-ig a háborúban volt, 4 évig orosz hadifogságban szenvedett. 1928-ban történt elhalálozása óta neje özvegyi jogon folytatja az ipart. Egy segédet tart.

Horváth János esemyőkészítő és műköszörűs m., Rákóczi fejedelem u. 39. 1884-ben szül., Bécsújhelyen 1904-ben szab. fel. Bécs, Grác és Miskolc voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914—18-ig a világháborúban volt. Leszerelése után alapította sajószentpéteri üzletét, mai műhelye 1921 óta áll fenn. Neje: Kop- lányi Katalin.

Horváth Károly épület- és bútorasztalos üzletvezető, Rákóczi fejedelem u. 9. Bgyarmaton 1907-ben szül., u. ott tanulta

az ipart édesatyja műhelyében, 1923-ban szab. fel. Édesatyja 1924-ben hunyt el, azóta vezeti az üzemet, amely már 31 éve áll fenn. Az üzem édesanyja szül. Ké- pessy Ilona tulajdona, saját házukban van.

Ivanics József épület- és bútorasztalos m., Hunyadi u. 23. Szül. 1895-ben, szab.

1912-ben Bgyarmat. Gyöngyösön és Balassagyarmaton volt segéd. 1929-ben önállósította magát. Egy tanulót tart. Az ipt. könyvtárosa, a Kath. Legényegylet pártoló tagja. Háború alatt 4% évig orosz hadifogságban volt. Neje: Balázs Mária.

Kiss Dezső férfiszabó m., Bercsényi u. (saját ház). Bgyarmaton 1881-ben szül., 1896-ban szab. A fővárosban és Bgyarmaton fejlesztette szaktudását, 1910-ben lett önálló. 1922-ben az Orsz. Ip. Egy. ezüst díszéremmel tüntette ki, 1919 óta tölti be az ipt. egyik legfontosabb tisztségét, a jegyzőséget. A városi képv. test. tagja, kamarai póttag, egyházi tanácstag, iskolánkívüli népműv. tag stb. Résztvett a világháborúban.

Kiss András kerékgyártó m., Baltik Frigyes ucca 4 (saját ház). Kövenden 1883-ban szül., 1900-ban Kecskeméten szab. Budapesten és az ország nagyobb városaiban praktizált, 1911-ben önállósította magát. Ipt. elölj. tag. 1914—18-ig szolgált a világháborúban, megsebesült.

Klagyivik Pál kerék- és kocsigyártó m., Kistábor u. 17. Balassagyarmaton 1904- ben szül., ott is tanulta a szakmát, 16 éves korában szab. fel. Salgótarjánban és Bgyarmaton volt segéd, 1930-ban lett önálló mester. A szakmába vágó összes munkákat végzi. Neje: Farkas Ilonka.

Klein Sándor szabó m., Szerb u. 2., Rákóczi fejedelem u. 26/b. Erdőteleken 1888-ban szül., Egerben 1901-ben szab. 16 éven keresztül dolgozott, 1913-ban Debrecenben önállósította magát, 7 éven keresztül Recsken, 1927 óta pedig Balassagyarmaton folytatja az ipart. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Friedmann Helén.

Ivotucz Emil cipész m., Szcitovszky u. 5. Szül. 1891-ben, szab. 1908-ban Bgyarmat. Budapesten, Karánsebesen, Nagyszebenben, Bgyarmaton és Lúgoson volt segéd. 1922-ben alapította műhelyét. Mint tanuló már kitüntetésben részesült, ma is elsőrendű munkákat készít. Egy tanulója van. A Kath. Legényegylet vál. tagja. 1914—18-ig az orosz, román és olasz fronton harcolt. Kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. öccse Sándor 1916-ban az orosz fronton eltűnt. Neje: Ivanics Mária.