A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
71 kitörése szakította félbe. 1914—16-ig az orosz harctéren szolgálta a hazát, 1916- tól 18-ig hadifogságban szenvedett. 1922- ben önállósította magát. Neje: Pawercsik Etus, aki szakképzett női kalapos. Szögi Sándor sütő m., Maros u. 45 (saját ház). Szül. 1866-ban, szab. 1882-ben Szegeden. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban praktizált. 1894-ben alapította pékségét. Motorikus üzemében átlag 4 segéddel és 2 tanulóval dolgozik. 1928-ban elismerő oklevéllel tüntettetett ki. A tanonc vizsg. biz. tagja. Üzemét fia: Sándor segítségével vezeti. 1900-ban szül., 1918-ban szab., résztvett a háborúban. Másik fia: Béla az üzletet vezeti, szintén háborúban volt, harmadik fia: Antal a sütődében előmunká’s. Neje: Szeles Etel. Sztipits István úri- és női cipészmester, Horthy M. u. 4. 1890-ben szül. Szabadkán, 1904-ben ugyanott felszab. Budapesten, Kolozsvárott és Szabadkán gyarapítva szaktudását, 15 évig a csendőrségnél mint a tiszti műhely vezetője működött és 1925-ben nyugalomba vonulva, 1926-ban lett önálló. Üzemében úri-, női- és tiszticipők készítésén kívül orthopád munkákkal is foglalkozik. Az Ipt. szakoszt. és a Bástya sportegylet tagja. 4% éven át harcolt az olasz, orosz, román, szerb, montenegrói és albán frontokon és egyszer megsebesült. Kit.: kor. é. k. vit. ér. szalagján, kor. vask. vit. é. szál. K. cs.-k., seb. é. 1926-ban nőül vette Horváth Juliannát. Szó'ke Manó vendéglős, Széchenyi tér 9. Kisteleken 1872-ben szül., 1885-ben szab. fel. Budapesten, Wienben, Münchenben és Berlinben volt segéd, 1892-ben önálló bádogos műhelyt nyitott. 1925 óta vendéglős. Előbb a Feketesas u. 22. sz. a. volt a „Belvárosi étterem” a tulajdona. Neje: Kovács Mária. Szűcs Antal Szűcs Antal vendéglős, Valéria tér 3. Röszkén 1898-ban szül., Szegeden nyerte képesítését. 1923-ban lett önálló. Rösz- kéről hazafias magatartása miatt kellett menekülnie. Az orosz, olasz és román fronton harcolt Olasz fogságba esett. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k.-je van. Szűcs Ferenc épület- és bútorasztalos m., Boldogasszony sugárút 16. Földeákon 1899-ben szül. és 1916-ban szab. szülőhelyén. Szerbiában, Budapesten és Szegeden fejlesztette szaktudását, szaktanfolyamot is végezve, 1927-ben alapította saját erejéből üzemét, melyből mindennemű épületmunkák, műbútor, iskola és kórházi berendezések kerülnek ki mindenkor elsőrendű kivitelben. Jelenleg a klinikai berendezésekhez szintén készít munkát. A szerb, orosz, olasz és román frontokon küzdött. 1928-ban nőül vette Bocsor Erzsébetet. Szűcs Ferenc mészáros m., Tisza Lajos körút 36. Szűcs Gábor szabómester, Tábor u. 5. Szegeden 1887-ben szül., 1903-ban Szegeden lett segéd, majd Wienben, Drezdában, Stralsundon dolgozott. 1921-ben lett önálló. Rendelésre elsőrendű munkát végez. 1—2 segédet és 1—2 tanoncot alkalmaz. A szegedi 1926. évi revün és az 1930. évi ipari vásáron kiállított. A szabóiparosok Orsz. Szöv. helyi csoportjának jegyzője. A világháborúban 47 hónapi frontszolgálatot teljesített, kétszer kis ez., br. v. é., K. cs.-k. vasker. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Wlasits Anna. Szölló'sy Sándor műasztalos m., Felső- tiszapart 23 (saját ház). Szegeden 1884- ben szül., 1902-ben szab. Salzburg, Wien és Budapest üzemeiben praktizált. 1910- ben önállósította magát. Számos nagyszabású munkában örökítette meg nevét. Üzemében 1 szobrász, 4 segéd és 2 tanuló dolgozik. Kizáróan kézzel készített stílusbútorokat készít. A tanonc vizsg. biz. tagja. Részt vett az olasz és a román fronton a világháborúban. Neje: Kasza Mária. Sándor és László fiát is az asztalosiparra nevelte. Szűcs József ácsmester, Szentháromság u. 49/b. Szegeden 1885-ben szül., 1905- ben szab. fel. Budapesten, Erdélyben és Romániában gyarapította szaktudását. Képesítést 1929-ben nyert. IV2 évig harcolt a fronton. Kis ez. v. é. kitüntetése van. Neje: Szemerédy Anna. Szűcs Lajos mészáros és hentes m., Kálvária ucca 48. Fiók Kálvária tér 2. Szegeden 1871-ben szül., 1887-ben szab. fel. Wienben, Polában, ahol katonai szolgálatot teljesített, Budapesten és Szegeden volt segéd. Kiskunmajsán üzletvezető volt. 1894-ben lett önálló. 1927-ben a Délmagyarorsz. húsip. szöv. elismerő
