A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
72 oklevéllel tüntette ki. Résztvett a világháborúban. Neje: Györfy Róza. Szűcs Lajos, úri-, női cipész m., Bat- tyányi u. 4. Hmvásárhelyen szül. 1882- ben és u. o. szab. 1898-ban. Mint segéd dolgozott Félegyházán és Szegeden, majd 1919-ben önállósította magát. Uri-, női-, gyermekcipők, hócipők, csizmák és felsőrész készítésével foglakozik és rendelésre is elsőrendű munkát készít. 1915-től 1918-ig szolgálta a hazát 2 havi frontszolgálattal, a többi időt orosz fogságban töltve. Neje: Kopasz Anna. Szűcs László szobafestő m.. Róka u. 25. Szül. 1899-ben Szegeden, ahol Budai Józsefnél 1916-ban szab. Főként Francia- országban praktizált, hosszú ideig mint munkavezető dolgozott. 1926-ban önállósította magát. Többnyire kincstári munkákat végez. 1927-ben nőül vette Temesvári Honát. Szűcs Mátyás lábbeli készítő m., Somogyi telep 943. Zentán 1896-ban született, u. ott 1912-ben szabadult fel. Segéd szabadulási helyén, Aradon, Szegeden és Budapesten volt. 1923-ban önállósította magát, mai műhelye 1927 óta áll fenn. Végigszolgálta a világháborút, 29 hó írsz., vöröskereszt é. k. Neje: Báló Mária. Szűcs Pál, bádogosmester, Polgár u. 1. Bihardiószegen 1889-ben született, Ér- mihályfalván 1906-ban szabadult fel. 1914-ben lett önálló mester. Résztvett a világháborúban 13 havi frontszolgálattal. 26 hónapig orosz fogságban volt. Neje: Pécsi Magda. Takács Béla, úriszabómester, az ipartestület társelnöke, Kormányos u. 16. Makón 1879-ben született, 1896-ban szabadult fel Szegeden. Budapest és Szeged kiváló mestereinél fejlesztette szaktudását és 1904-ben lett önálló. Üzemében kizárólag elsőrendű és kiváló divatmunkákat készít. Mintegy negyedszázad óta oszlopos tagja és vezető egyénisége az ipartestületnek, minden ipari megmozdulásnak lelkes harcosa, az alsóvárosi iparoskor elnöke, 8 évig volt alel- nöke, 1928 óta társelnöke az ipartestületnek. Résztvett a világháborúban, 8 hónapig a fronton harcolt, majd hadifogságot szenvedett. Neje: Bitterei Margit. Takács Ferenc úri szabó m., Apáca u. 10. Szegeden szül. 1891-ben, ugyanitt tanulta ki mesterségét és 1918-ban lett önálló mester. Úri- és egyenruha szabóságában eddig 4 tanonc szab. fel. Az Ipt. szakosztálynak, az Ipt. elöljáróságának tagja, a Szabóip. Ifj. Önk. Kör elnöke, a Polg. Dalárda alelnöke és az Alsóvárosi Ip. Kör. pénztárnoka. 1912— 1918-ig szolgálta a hazát, állandóan a szerb, orosz, román és olasz frontokon harcolva. 1918-ban megnősült. Neje: Németh Margit. Takács József üveges m., Károlyi u. 3. Telef. 22—95. Szegeden 1888-ban szül., 1914-ben szab. fel, Kecskeméten és Budapesten a legkiválóbb cégeknél volt segéd, 1929-ben lett önálló. A világháború olasz és orosz frontjain harcolt. Neje: Walpeck Margit. Takács László vendéglős, Brüsszeli körút 5. Telefon 2006. Derékegyházán 1881-ben szül., Szegeden 1927-ben szab. fel. 8 éven keresztül mint kantinos működött, 1927-ben alapította vendéglőjét. Az orosz, szerb, román tűzvonalban harcolt, 24 hónapig volt a fronton mint tiszt- helyettes, megsebesült. Kis. ez., br. v. é., K. cs.-k -je van. Takó László épület-, mű- és ülőbútorasztalos m., Móra u. 31. (Saját ház.) Szegeden 1904-ben szül., ahol Mandelkern Vilmosnál 1923-ban szabadult fel. Négy évig praktizált jeles helybeli mestereknél. 1927-ben lett önálló. Specialista az ülőbútorok készítésében. Műhelye géperejű. 1927-ben vette nőül Ablaka Piroskát. Tanos József cipészmester, Somogyi telep 516. Szegeden 1871-ben szül., 1886- ban szab. fel, ott is volt segéd jobb mestereknél, mígnem 1903-ban önállósította magát. Jó munkájáért bronz oklevél kitüntetést nyert. A háború szerb és montenegrói frontjain harcolt. Neje: Ba- barczí Erzsébet. Tari János lábbeli készítő m., Alsó- nyomássor 8. Kiskundorozsmán 1890-ben szül. Szegeden, 1909-ben szab. fel, hosz- szabb ideig folytatott segédi gyakorlatot, majd 1926-ban önálló lett. A világháborúban 212 évi frontszolgálatot teljesített, majd orosz fogságba esett. Neje: Csa- mangó Mária. Takács László Szűcs László
