A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
70 Szeredi János úri-, női cipész m., Petőfi S. sugárút 36. Horgoson szül. 1906-ban, Szegeden szab. 1924-ben és ugyanitt töltve segédéveit, 1930-ban alapította üzemét, amely női- és gyermekcipők készítésével foglalkozik. Mint segéd az 1925-iki munkakiállításon arany éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. Szécsényi Ferenc Szécsényiné Mada- rassy Papp Mária Szécsényi Ferenc fodrász m., Mikszáth Kálmán u. 24. Szegváron 1895-ben szül., 1910-ben szab. fel. Gyulafehérváron, Kolozsvárt, Nagyváradon, Nyíregyházán, Csongrádon volt segéd. Szaktanfolyamot végzett, majd 1923-ban önállósította magát. Neje: Madarassy Papp Mária is szakképzett fodrász, aki 1925-ben lett mester. Higiénikusan berendezett üzletében 2—3 tanoncot is tart. Az orosz fronton harcolt, majd 6 évig orosz fogságban volt. Szilasi Ferenc szobafestő és mázoló m., Gyöngytyúk u. 13. Szül. 1882-ben Kis- kundorozsmán, 1899-ben szab. fel és 1914- ben lett önálló mester, aki minden idejét iparának szenteli. A világháborúban 5 havi frontszolgálatot teljesített. 1908-ban nőül vette Tóth Piroskát. Szilasi Ferenc Szögi Sándor Szilágyi Mózes cipész m., Boldogasz- szony sugárút 7. Udvarhelymegye Bögöz községében született, 1912-ben szab. fel. 1928-ban lett önálló mester. Orthopéd munkákat is készít. 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Résztvett a világháborúban, ahol a nagy és kis ez. v. é.-t és seb. érmet kapta. Neje: Adányi Erzsébet. Szilágyi Sándor padló- és falburkoló m., Szűcs u. 3. Makón 1901-ben szül., 1917-ben szabadult fel. Budapesten, Szegeden, Makón, Törökországban, Romániában és Montenegróban fejlesztette szakismereteit. Üzemében 4 segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Az egyetem részére készített munkái dicsérik szakava- tottságát. A világháborúban a román és szerb fronton harcolt, kétszer megsebesült. Bronz v. é., K. cs.-k., két seb. é. kitüntetése van. Neje: Lakatos Ilona. Sziráky Ferenc bádogos és vízvezetékszerelő m., Szentháromság u. 39. Szül. 1871-ben Szegeden, szab. 1886-ban Békéscsabán. Szabadulásakor már elismerő oklevéllel tüntették ki. Mint segéd, később műhelyvezető, tudását elsőrendű helyeken tökéletesítette. 1906 óta önálló mester. Az alsóvárosi gyógyszertár, a Hunyadi-épület és a jól végzett munkák egész sora dicséri szaktudását. Élénk részt vesz a társadalmi és ipari életben. Résztvett a világháborúban. 1896-ban nősült. Neje: néhai Vanzsó Éva. Szirovicza Antal, úriszabómester, Kálvária u. 4. Szirovicza Imre kelmefestő és vegytisztító m., Zrínyi u. 18. Szegeden 1895- ben szül., 1912-ben szab. fel. Kolozsvár, Marosvásárhely és Kecskemét voltak se- gedi állomáshelyei. 1917-ben lett önálló. Üzeme centrifugális csavarógéppel és gőzkazánnal van felszerelve. A szerb fronton 5 hónapig harcolva megsebesült. Neje: Ugi Ilona. Szivák Albert úri szabómester, Petőfi S. sugárút 40. Bajmokon 1883-ban született, 1900-ban szabadult fel. Székes- fehérváron és Szegeden feilesztette szaktudását. 1 segédet tart. Résztvett a világháborúban, ahol 1 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba jutott. Neje: Györkös Rozália. Szobota József szabómester, Petőfi S. sugárút 7. Szül. 1895-ben, 1912-ben Wienben szab. fel, ugyanitt és Szegeden folytatta segédi gyakorlatát. Rendelésre elsőrendű munkát készít 2 segéddel és 1 tanonccal. 2 segéde az 1930. évi kiállításon ezüst elism. oklevelet nyert. 2 havi frontszolgálat után orosz fogságba esett. Neje: Fodor Ilona. Szolcsányi Dezső' kalapos m., Horváth Mihály u. 7. Szegeden 1893-ban szül., ahol 1911-ben szabadult fel. Grác, Wien, Budapest és Gyöngyös voltak segédéveinek állomáshelyei. Gyakorlóévéit a háború
