A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

64

évében önállósította magát 1915—18-ig volt katona a montenegrói fronton. Neje: Forrai Mária.

Sárkány Mihály vendéglős, Indóház tér 1.

Schatz Izsó, úriszabómester, a számv. bizottság elnöke, Kölcsey u. 4. Szegeden 1871-ben született, 1890-ben szabadult fel. Bécsben volt segéd. 1897-ben lett önálló, átvéve az atyja által alapított és Schatz M. fiai cég alatt folytatott üzletet, ahol a legkényesebb igények is kielégítést nyernek. Az 1910. évi londoni kiállításon aranyéremmel tüntették ki. 25 év óta egyik vezetőségi tagja az ipartestületnek, jelenleg a számv. biz. elnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Faragó Teréz.

Schofró Ferenc cipőfelsőrészkészítő, Somogvi telep IX. u. 494. 1888-ban született és 1904-ben Szegeden szabadult fel. Szegeden, Zentán, Bécsben és a fővárosban dolgozott mint segéd, 1911-től fogva önálló. A világháborúban kb. 2% évig a fronton volt, majd 1918-ban olasz fogoly lett. Neje: Dózsa Márta.

ifj. Schmutzler Nándor könyvkötőmester, Dugonics tér 12. Szegedi (1905) születésű, 1922-ben édesatyjánál szabadult fel. Több vidéki városban és a fővárosban gyarapította szaktudását. 1927 óta önálló mester, átvéve atyjának, id. Sch. Nándornak 1910-ben alapított üzemét. Aranyozó, papírvágó és lemezelőgép- pel van felszerelve. Atyját párisi és prágai kiállításokon kitüntették. Atyja részt vett a világháborúban.

Schaffer János Schiller József

SchRÓ'dl József úri szabómester, Ap- ponyi A. u. 14. Szegeden szül. 1900-ban és ugyanitt szab. 1916-ban. Édesatyja üzemében gyarapítva szaktudását, 1925- ben lett önálló mester. Az úri szabósággal foglalkozó üzemet még édesatyja Sch. Antal alapította kb. 40 évvel ezelőtt. 2 tanonccal dolgozik. Tagja a Sz. T. E.- nek, a Sz. Atl. Clubnak és a Sz. Felsővár. Ifj. E.-nek. 1927-ben nőül vette Szabó Emíliát.

Schaffer János borbély és fodrászul., Somogyi telep 241 (saját ház). Lúgoson 1883-ban szül., ott Szabadult fel 1895- ben, ott és Karánsebesen volt segéd.

1903—1923-ig katona volt, mint tiszthelyettes szerelt le. 19 hónapig volt a fronton. Kit.: kis ez. v. é. és K. cs.-k. 1925- ben önállósította magát. Neje: Bejtz Anna.

Sebemmel Károly asztalosul., Somogyi telep 59. 1885-ben szül. Kolozsban. 1893- ban szabadult fel és mint segéd Kolozsváron a Bánffy-uradalomban dolgozott.

1924-ben önállósította magát és főleg épületmunkákon dolgozik. A Somogyi telepen kb. 8—10 családi ház építésében vett részt. Neje: Plesko Ilona. Négy fia van.

Schiller József aranyozó és képkeretező m., Apponyi u. 14. Szül. Aradon 1861-ben. Mint segéd Bécs, München,

Schiller József aranyozó munkája.

Passau, Budapest, Linz és Salzburg városaiban fejlesztette szakismeretét. 1888- ban önállósította magát. A szakmában a legrégibb mester és elismert szakember. Neje: néhai Zsarkó Erzsiké.

Schmidt Ádám úriszabó m., Párizsi krt 25. 1873-ban szül. Temesgyarmatán. 17 éves korában szülőhelyén szabadult fel és mint segéd 7 évig Szegeden gyarapította szaktudását, majd 1897-ben önállósította magát. Neje: Veszelka Mária.

Schmidt János asztalosul., Polgár-u. 2. Budapesten szül. 1892-ben és 21 éves korában szabadult fel atyjánál. Mint segéd Szegeden jeles mesterek mellett dolgozott, a Reiner és Fia gvártelepen és az Iparművészeti gyárban praktizált. 1922- ben Kübekházán önállósította magát, majd 8 év múlva Szegedre tette át műhelyét. A világháborúban mint őrmester 24 havi frontszolgálatot teljesített. Megsebesült kétszer. Kis ez. v. é. kitüntetve. Neje: Török Amália.