A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
65 Scholcz János cukrászmester, Tisza Lajos körút, Püspökbazár. Késmárkon 1888-ban szül., 1906-ban szab. fel. Budapesten, Vásárhelyen, Késmárkon és Szegeden gyarapította szaktudását. 1913-ban nyitotta meg önálló cukrászdáját, amelyben 1 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. A tanocvizsg. biz. tagja, 1 évig harcolt a fronton, 1 évig fogságban sínylődött. Neje: Hegedűs Vilma. Schulder Péter úri-, női cipész m., Dugonics tér 12. Máriaföldön szül. 1875-ben, felszab. 1892-ben Szegeden. Ugyanitt gyarapította szaktudását, önálló mester volt 1903-tól 1923-ig, majd 1927 óta újból önálló. Saját maga alapította üzemében rendelésre készít elsőrendű úri-, női- és gyermekcipőket, a felsőrészt sajátmaga készíti. 2 segédet és 1 tűzőnőt foglalkoztat. Segéd korában arany oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Graubvogel Anna. Scholcz János Schulter József Schulter József fodrászm., a szakoszt. v. alelnöke, a fodrász ip. dalárda alapítója és volt alelnöke, volt szakiskola alapító és vezető, Kálvária u. 2 és Tárogató u. 5. Szegeden 1889-ben szül., 1902- ben szab. fel. Szeged, Budapest, Bécs, Arad, Hátszeg, Kolozsvár, Fiume, Abbázia stb. voltak segédi gyakorlásának helyei. 1914-ben nyitotta meg fodrásztermét és átvette az 1860-ban alapított Kálvária uccai üzletet, melvet modernül berendezett. 2 segédet, 5 tanoncot tart. Modern gépekkel van felszerelve. Hosszú ideig volt a fronton. Koronás ezüst és vas érd. kér. és vörös kér., bronz é. kitüntetése van. Schódli Gyula faszobrászm., Deák Ferenc u. 8. Szül. Budapesten 1877-ben. A fővárosban szabadult fel 17 éves korában, majd külföldön elsőrendű műhelyekben dolgozott. 1898-ban önállósította magát. A vegyes faip. szakosztály elnöke. A mester^és tanoncvizsg. biz. elnöke. Az újpesti „Riadó” dalkör örökös tb. elnöke. Neje: Sziráky Róza. Schulter Vilmos bádogos és vízvezetékszerelő m., Attila u. 17. (Saját ház.) 1876-ban Mokrinban szül., 1893-ban N.- kikindán szabadult fel. Szeged, Budapest, Bécs, Arad és Temesvár mestereinél gyarapította szaktudását. 1912-ben alapította vállalatát. Nevezetesebb munkái a Fogadalmi templom, a püspöki palota, vármegyeháza, több klinikai épület és számos magánépület szakmába vágó munkái. Tudását a Baross kiállításon 1924-ben ezüst éremmel jutalmazták. Kézihajtású gépekkel felszerelt műhelyében 8—9 segéddel és 4 tanulóval dolgozik. Tevékeny részt vesz az ipari és társadalmi életben, a szak. oszt. elnöke. Végigküzdötte a világháborút. 1907-ben megnősült. Neje: Gyöngyur Matild. Schütz Béla sütőmester, Szentháromság u. 29. Szegeden 1873-ban szül., 1890- ben szab. Szabadulási helyén és a fővárosban működött segédként. 1898-ban alapította pékségét. Műhelyében kifligép van. Önállósága óta kb. 20 tanulót nevelt az iparra. A világháború alatt 18 hónapig teljesített katonai szolgálatot. Neje: Zombory Emma. Leányuk: Ilona, dr. Rőt Dezső városi aljegyző neje. Sebó'k János sütőm., Kálvária u. 41. (Fiók: Mikszáth K. u. 5.) Mindszenten szül. 1884-ben. Üzletében, mely saját házában van, átlag 4 segéd és 2—3 tanonc dolgozik, 5 HP vili. motorral és szakgép alkalmazásával. Kiszomborban mint bérlő malomipart is folytat. Tagia a tanoncvizsg. bizottságnak. A háborút az orosz és olasz frontokon küzdötte végig. Egyszer sebesült. Kis ez., bronz v. é. van kitüntetve. Neje: Parti Mária, az üzlet vezetésében segédkezik. Sonkolyos Ernő hentes és mészárosm., Tisza Lajos krt 73. Orosházán 1907-ben szül., 1925-ben szab. fel. Orosházán és Szegeden segédeskedett. 1930-ban alapította üzletét, amelyben egy segédet alkalmaz. Az üzletben édesanyja is közreműködik. Soós Antal fémöntőde, Kossuth L. s. út 68. Stetzler József szabó m., Faragó u. 8. Nagyőszön 1883-ban szül., Szegeden 1899-ben szab. fel. Segéd Szeged és vidékén volt. 1909-ben önállósította magát. Ma egy segéddel dolgozik. Rendelésre és üzletek részére készít munkát. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Bozóky Mária. Strell Albert cipészm., Brüsszeli körút 28. Simonyi Lajos fényképész, Széchenyi tér 8. Szül. 1882-ben Nagykikindán. 19015v
