A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

63

•szakember, a színház szerz. fodrásza. Üzemét édesapja, R. Antal alapította

1884-ben, ki tevékeny ipari munkásságáért 1925-ben a keresk. min.-től elism. oki. lett kitüntetve. Majd az Iposztól ezüst érmet, a szakosztálytól ezüst koszorút, az ip. kamarától oklevelet kapott kitüntetésül. R. A. 24 havi frontszolgálatot teljesített. Kit.: ez., br. v. é., K. -cs.-k. és seb. éremmel. Neje: Csiszár Margit.

Roth Ferenc Roth Aurél

Róth hajlított fabútorgyár, Mars tér 13. .

Róth József mészáros és hentes m., Rákóczi út 33. Szegeden 1902-ben. szül., ugyanott 1919-ben szab., ahol mint segéd is dolgozott. 1921-ben önállósította magát. Áruit a nagyközönség és a viszonteladók számára készíti. A S. A. K. birkózószakosztályának volt aktív tagja, csapatát bajnoki mérkőzéseken is képviselte. Bátyjai: Lajos, Sándor és Dezső vettek részt a világháborúban.

Róth Miklós könyvkötőm., Eötvös u. 34.

Ruby Vilmos bútorasztalosm., Csuka u. 18. Vácott 1897-ben szül., 1909-ben lépett ipari pályára. Több hazai, nagyobb gyárban dolgozott, így a Lingel, Thék, Mérő-gyárban, egyideig munkavezető is volt. 1928-ban alapította műhelyét, melyet 1 segéddel folytat. Elismert, törekvő szakember. 34 hónapig volt az -orosz és olasz fronton.

Rózsa István pala és cserépfedőm., Nyár u. 18 (saját ház). Tel.: 18—56. Szül. 1885-ben, felszab. 1904-ben Szegeden. A fővárosban és az ország nagyobb varosaiban praktizált. 1910-ben önállósította magát. Számos állami, városi és magánépület szakmába vágó munkáit készítette. 2—3 segéddel dolgozik. Ipart, elölj, tag, szakoszt. vál. tag, mester és tanonc vizsg. biz. tag, Alsóvárosi Ip. Kör felügy. biz. tag., a kér. függ. népkör alelnöke, a II. kér. függ. népkör vál. tagja, a belv. függ. népkör pénztárosa

stb. A háborúban egyszer megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Neje: Farkas Anna.

Rózsa Mihály lakatosm., Vadász u. 5.

Rubin József kárpitos m., Kossuth L. sugárút 8. Szegeden 1856-ban szül., 16 éves korában szabadult fel. Vándorút ja során Budapesten, Bajorországban és Würtembergben dolgozott. 1876-ban lett önálló mester. 1880—1914-ig asztalos- ipari telepe is volt melyben 38 üzletportált és berendezést készített. Nevéhez fűződik a szegedi és tapolcai zsidótemplom berendezése is. Kitüntetéseket kapott a szegedi 1876-os, 1891-es és a veszprémi 1877-es kiállításokon. Ipari érdemeit az Orsz. Ip. Egy. 1927-ben ezüst díszéremmel honorálta. Ipt. elölj, tag, volt kamarai beltag stb. Neje: Lobi Szerén. Fiai Károly és Imre a háborúban mint főhadnagyok vettek részt, az iparra nevelte őket. Imre az üzem vezetője, Károlynak Budapesten bútorraktára van.

Rumbach Jakab úri- és női fodrászmester, Polgár u. 20.

Ruszter János bádogos m., Kossuth Lajos u. 7. Csatádon 1870-ben szül., 1887- ben szab. fel. Szegeden jobb üzemekben fejlesztette szaktudását. Saját erejéből 1894-ben alapította üzemét, amelyben 1 segédet alkalmaz. Résztvett a világháborúban. Neje: Milkovics Rozália. János fia szintén a szakmában, atyjánál dolgozik.

Rutkai Aladár fényképész, a Rutkai és Vitkay cég beltagja, Jókai u. 3. és Kárász u. 15. Tel. 15-34. Szül. 1890-ben Aradon, ahol középiskoláit végezte. Budapesten az Uher Ödön cégnél dolgozott, majd 1912-ben Szegeden lett önálló. A szakmát atyjánál R. Fülöpnél sajátította el, egész fényképészgenerációt nevelt. Az ipari kiállításokon éremmel és oklevéllel kitüntetett céget társas alapon bírja sógorával Vitkay Jánossal. A világháborúban mint Röntgenfényképész teljesített szolgálatot. Neje: Krausz Erzsébet.

Sánta Lajos lakatosm., Délibáb u. 59.

Sáry János kocsikovács és patkolóm., Remény u. 6. Szegeden 1900-ban szül.,

1916-ban Szegeden Pálfi Andornál szab. fel, Szegeden folytatott segédi gyakorlatot, gyógypatkoló mesteri oki. szerzett

1921-ben, 1923-ban pedig önállósította magát. Egy segéddel és 1 tanonccal dolgozik. A román és olasz fronton harcolt. K. cs.-k.-je van. Neje: Kispéter Mária.

Sáringer József cipészm., Feltámadás u. 3. Szül. 1871-ben, felszab. 1888-ban Szegeden. Budapesten, Bécsben, Makón, Temesváron, Aradon, Kecskeméten és Nagyváradon volt segéd. A millenium