A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
62 képezve 1919-ben önálló lett. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt hosszú ideig. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neie: Halász Piroska. Répás Géza Révész Pál Révész Pál korcsmáros, Felsötiszapart 27. Szegeden szül. 1894-ben, itt járt a faipari szakiskolában és az asztalosiparban Szabadkán szab. fel. Szegeden a Lengyel cégnél, Budapesten Schmidt bútorgyárában és Zürichben dolgozott és Szegeden volt önálló 1918—1926-ig. 1926 óta űzi a vendéglősipart, a cég még atyja R. Jánosnak alapítása. Szegeden elismert borszakértő, aki több kiállításon arany érmekkel és elismerő oklevelekkel lett kitüntetve. Az ipartest, szakosztályának jegyzője volt. Neje: Török Ilona. Révész Mihály lakatos m., Petőfi S. sugárút 88. Telefon hívó 28-13. A ta- noncvizsg. biz. tagja. Szül. Szegeden 1886-ban, 1905-ben szab. fel. Elvégezte a fémipari szakiskolát. A Ganz villamos- sági rt.-nál, a Fővárosi vízműveknél és a Szegedi Vili. rt.-nél töltötte segédi idejét részint mint gépész, részint mint művezető. 1910-ben önállósította magát. Villanyerőre berendezett üzemében 1 segéddel, 2 tanonccal és 2 gyakornokkal dolgozik. A szerb fronton harcolt. Neje: Hódy Julianna. Ribizsár Gyula Ribizsár Gyuláné Ribizsár Gyula mészáros és hentes m., Szentgyörgy u. 4. Szegeden 1904-ben .szül, 1923-ban szab. fel. Szegeden és Budapesten képezte ki magát, Szegeden 4 évig üzletvezető is volt és 1928-ban lett önálló. Kézigépekkel felszerelt üzletében 2 tanoncot alkalmaz. Neje Hullmann Julianna, aki az üzletben értékes segítőtársa. Richweiss János vas- és fémöntő m., Cserzy Mihály u. 4. Szül. 1870-ben Sved- léren, felszab. 1886-ban Budapesten (Ganz és Tsa hajógyár). Ausztria és Magyarország nagyobb ipari centrumaiban dolgozott vándorútja során, több helyen vezetői pozícióban. 1927-ben alapította üzemét. Munkái becsületére válnak mesterüknek. Számos kandellaber öntés és a fogadalmi templom bronz csillárjainak öntése az ő szakképzettségét dicsérik. A tanoncvizsgáló bizottság szakreferense és szabadítómestere Részvett a szegedi 1930. évi mintavásáron. Neje: Gábitzer Mária. Rigó János lábbelikészítőm., Kisfaludy u. 50. Szegeden 1890-ben szül., 17 éves korában felszab. Atyja keze alatt gyarapította tudását, míg 1914-ben önállósította magát. 1915—1919-ig volt katona, 45 havi frontszolgálattal. Neje: Kovács Mária. Rischák János asztalosmester, Csaba u. 60. Született 1892-ben, 1908-ban lett segéd. Budapest, Nagyvárad, Arad, Hódmezővásárhely, Szeged, Kiskőrös, Halas jobb műhelyeiben gyakorlatozott, részben vezető segéd volt. 1920-ban, majd újra 1928-ban lett önálló. A tanonc kiállításon érem és oklevél kitüntetést kapott. A szerb és orosz fronton harcolt, 3% évet hadifogságban szenvedett. Neje: Csányi Erzsébet. Román Gábor cipészmester, Apáca u. 15/b. Szilágyillésfalván 1885-ben született, Szilágysebőn 1903-ban szab. fel. Előbb 1907-ben, majd 1924-ben önállósította magát. Hat hónapig volt a fronton, 6 évig orosz fogságban. Neje: Zomka Mária. Roth Ferenc lakatosm., Petőfi Sándor s. út 2. Dunabökényen 1898-ban szül., 1914-ben szab. fel. Budapesten és az ország több városában fejlesztette szaktudását, 1920-ban előbb társas alapon, majd 1922-ben egyedül nyitotta meg műhelyét. Autogénhegesztő és kazánfűtői szakvizsgát tett. 1922-ben nőül vette Czifra Erzsébetet. Róth Aurél úri- és hölgyfodrászm., Széchenyi tér 2. Fióküzl.: Kálvária tér 7. Szegeden 1889-ben született. Kolozsváron mint színházi fodrász szab. fel. Budapest, Bécs és Lausanneban gyarapította szaktudását. Elismert elsőrendű
