A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
57 meg üzletét, amelyben 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. Az olasz fronton kétszer megsebesült, nagy ezüst, kis ezüst, bronz v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Neje: Farkas Mária. Orosz Ferenc Ótott János Ótott János papucskészítö m., Rösz- lcei-u. 7. Szegeden 1878-ban szül. 1896- ban szab. fel, u. ott gyarapította szaktudását. 1907-ben lett önálló. Fia is mint segéd nála dolgozik. Hosszú ideig harcolt a fronton. 1903-ban nőül vette Szabó Etelt. Ótott Kovács Lajos sütő m., Oroszlán ucca 3. Született Wienben 1887-ben, felszabadult 1906-ban Szegeden. Nagyvárad, Kolozsvár, Fiume és Budapest voltak segédéveinek álomáshelyei. 1911— 1918-ig teljesített katonai szolgálatot, 17 hónapig volt a harctéren, ahol ■egyszer három helyen sebesült meg. 1920-ban alapította sütödéjét, ahol a ren- des pékipari termékeken kívül gyógyke- nyeret és karlsbadi kétszerstiltet készít. Neje: Szabó Etel. Ifj. Ozsváth Imre asztalos m., Zárda u. 10 Szegeden 1885-ben szül., 1903-ban atyjánál szab. fel. Segédi gyakorlatát Wien, Budapest, Berlin, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln üzemeiben fejlesztette. 1918-ban O. Imre és Fia cég alatt, majd 1924 óta önállóan vezeti üzemét. A szegedi faipari szakiskolán 3 szaktanfolyamot végzett. Üzeme géperőre van berendezve. Résztvett a szerb és olasz front harcaiban. Vaskereszt kitüntetése van. Ozsváth Lajos, az Ozsváth László és Lajos cég beltagja, műbútor és épület- asztalos m., Zárda u. 20. Szegeden 1897- ben született, 1915-ben atyjánál szabadult fel. Szegeden volt segéd és 1924-ben önállósította magát. Az üzem 7 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. O. László építészmérnök és kép. asztalosmester. A világháborúban mint tart. főhadnagy szolgált a szerb, olasz és orosz fronton. Lajos szintén résztvett a világháborúban. Ozsváth Sándor épület- és műbútorasztalos m., Zárda u. 20. Szegeden 1891ben született, 16 éves korában szabadult fel atyjánál. Budapesten a Malomsoky és Csoknyai üzemekben fejlesztette szaktudását. 1918-ban O. Imre és Fiai cég alatt, majd atyja halálával 1924-ben különállóan lett önálló mester. A Máv állandó parketta szállítója. A szegedi faipari szakiskolában több tanfolyamot és budapesti technológián is tanfolyamot végzett. A világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Bronz v. é.-e van. Ökrös Gyula asztalos és szobrász m., Valéria-tér 14. Kiskundorozsmán 1890- ben szül., Nagykanizsán járt a középiskolában, 1908-ban lépett ipari pályára, melyben 1909-ben nyert képesítést. Már mint tanonc I. díjat nyert Makón, Szegeden, Zomborban fejlesztette szaktudását. Znióváralján faipari szakiskolát végzett. 1913-ban lett önálló. Elismert szakember. Az orosz, olasz és albán tűz- vonalban harcolt kb. 22 hónapig, meg is sebesült. Nagy és kis ez., bronz v. é. K. cs.-k. kitüntetése van. Ördögh István szabó m., Pálffy-u. 43. Szegeden 1872-ben szül. 1890-ben szab. fel. Szegeden és Budapesten volt segéd. 1900-ban lett önálló. Rendelésre készít elsőrendű munkát. A szabó ip. ifj. önk. egyletének 20 év óta pénztárnoka. Az alsóvárosi ip. kör. vál. tagja. Az orosz, román, olasz fronton harcolt. Bronz v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Horváth Irén. Ökrös András bádogos és vízvezeték szerelő m., Maros u. 10. Szegeden 1898- ban szül., 1915-ben szab. fel. Budapesten, Wienben és Szegeden fejlesztette szaktudását, % évig szakmai építésvezető volt. 1929-ben alapította műhelyét, amelyet 1 segéddel folytat. Az olasz fronton harcolt, ott megsebesült. 1927-ben nőül vette Jaczkó Juditot. Ördög István Ökrös Mihály Ökrös Mihály asztalos m., Kossuth L. sugárút 27. Tel.: 26—07. Szül. 1892-ben Kiskundorozsmán, ahol 4 gimn. elvégzése után 1910-ben szab. Budapest, Zom- bor, Szeged, Znióváralja mestereinél
