A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
58 volt segéd. Fafaragászati szakiskolát végzett, 1918-ban alapította vállalatát. 1913— 18-ig volt katona. A monarchia összes frontjain harcolt, 3-szor megsebesült, 40%-os rokkantként szerelt le. Kit.: 2 kisez., bronz v. é. K. cs.-k. és seb. é. 1920-ban vette nőül Czékus Irént. 1925-ben a céghez betársult Farkas Ferenc, aki Szegeden 1880-ban született. 1915—18-ig az olasz és román fronton volt, mint I. o. számvevő őrmester szerelt le. Ökrös 10 egyes, oszlopos tagja, 5 egyes, vezetőségi tagja. Farkas a Hadastyán Egyes, díszelnöke és 10 egy. vez. tagja. Ördögh J. Árpád vendéglős, Kálvária u. 16. Szegeden 1887-ben szül., két polg. iskola elvégzése után 1904-ben szab. fel mint nyomdász és ipartudását Budapesten Győrött, Pécsett, Békéscsabán és Szarvason fejlesztette, de 1905—1906- ban vándorolt Ausztria, Németország, Svájc, Francia- és Olaszországban is. 1914- ben lett a füleki vasúti szálló bérlője, 1919-ben pedig Szegeden a Hungária kávéház tulajdonosa. 1923-ban vette át atyja vendéglőjét. Az orosz és olasz fonton harcolt. Neje: Sági Vilma. Ifj. Ördögh József kocsmáros, Faragó u. 27 (saját ház). 1893-ban Szegeden született. Gazdálkodó volt. 1916-ban megrokkant. 1922-ben lett önálló kocsmáros. Saját termésű borait méri. Korcsmája közkedvelt. Pacsa P. József cipész m., Szent- györgy u. 8. Palatínus István épület- és műlakatos mester, Bercsényi u. 16. Szegeden 1894- ben született, 14 éves korában szabadult fel, majd Budapesten, Temesvárt, Kecskeméten és Debrecenben folytatta segédi gyakorlatot. Két évig volt a Ferrariánál munkavezető. 1918 óta önálló mester Résztvett a világháború orosz és olasz hadszínterein. Neje: Hernády Erzsébet. Palásthy István asztalosmester, Párisi körút 25. Szabadkai, 1896. évi születésű, 1911-ben szabadult fel. Budapesten és Szegeden fejlesztette szakismereteit. 1928-ban társas alapon, majd 1930-ban egyedül önállósította magát. A gedói rokkant egylet alelnöke. A román, szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, háromszor megsebesült, a kis ez. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Sári Mária. Papp Ferenc vendéglős, Tisza L. körút 74. Papp Dezső cipészmester, Feketesas u. 20. Szegeden 1887-ben szül., 1902-ben szab. fel. 3 évig a Zimányi cégnél volt segéd, majd hoszabb ideig több cégnél szabász volt. 1909-ben lett önálló mester. Raktárra és rendelésre dolgozik 1 segéddel. Mint segéd 1903-ban ezüstérem kitüntetést és I. díjat kapott. Egyik ta- nonca 1930-ban aranyéremmel lett kitüntetve. Az olasz, szerb és román fronton, harcolt. Neje: Szántó Mária. Papp Lajos hentes és mászáros m., Szent István tér 4. Szül. 1903. Szegeden,, felszab. 1922-ben Kiskunhalason. Szabadulásakor oklevéllel tűntették ki. Másfél Papp Lajos és neje évig üzletvezetőként működött. 1926-ban önállósította magát. Egy tanonccal dolgozik. 1926-ban nőül vette Komócsin Viktóriát, aki részt vesz az üzlet vezetésében. Papp Zoltán úri szabómester, Petőfi Sándor sugárút 9. Szentesen 1898-ban szül., 1914-ben szab. fel. Szegeden és Budapesten segédeskedett. 1924-ben önállósította magát. 1925-ben szabászati szakoktató képesítést nyert. A szakosztály jegyzője, a szabó ip. ifj. egylet volt elnöke, az Alsóvárosi Ip. Kör, a VI. kér, Polg. Kör vál. tagja. Neje: Császár Etelka. Paulusz Jenő kesztyűs, kötszerész m., Kelemen u. 7. Budapesten 1892-ben szül., Szegeden 1906-ban szab. fel. A fővárosPaulusz Jenő és neje ban, Kolozsvárott és Miskolcon fejlesztette szakismereteit. 1913-ban lett önálló mester. Szegeden a keztyűs, kötszerész szakmát ő fejlesztette ki jelenlegi nívójára. 3 segéddel és 3 tanonccal dolgozik. Több kiállításon lett kitüntetve. Szállítója az O. T. I.-nek. Az Orsz. Hadi____
