A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
29 gigszolgáltaa a világháborút, orosz hadifogságban volt. Neje: Papp Katalin. Halász János villanyszerei m., elektromechanikai vállalkozó, Kossuth L. sugárút 27. Tel. 21-36. Szegeden 1895-ben szül., ahol 1908-ban Fonyó Sománál szabadult fel. Bécsben, Budapesten, Brassóban és az ország számos nagyobb városaiban folytatott prakszist. Szegeden a fémipari szakiskolában elvégezte az elektrotechnikai szaktanfolyamot, 10 évig a lég- szeszgyár és villamostelep ü emi szerelője volt. 1920-ban önállósította magát. A Ferencz József tud. egyetem vili. berendezési, a női felsőkereskedelmi iskola, a tanoncotthon s más számos jól végzett munka tanúskodik szakavatottságáról. 1914—18-ig a Fischamendi repülőezrednél mint üzemi szerelő telj. szóig. Neje: Ho- rák Mária. Hancsinszky József gép-, épület- és műlakatos m., Csemegi u. 7. Óbeszter- cén 1876-ban született, 1893-ban Bécsben szab. fel, Budapesten, Szegeden és Ausztria nagyobb városaiban praktizált, 4 középiskolát és szaktanfolyamot végzett. Több évig művezető volt. Egy speciális zárszabadalmat hozott forgalomba. A háború alatt a hadianyaggyárban vezető volt. Neje: Schönberger Josefin. Harmos István asztalos m., Szent György tér 5/b. Szegeden 1892-ben szül., 1909-ben szab. fel. Budapesten a legkiválóbb műbútorgyárakban, Szegeden és Belgrádban fejlesztette szaktudását. A felsőipariskola 6 szaktanfolyamát végezte el. 1923-ban Belgrádban, majd 3 év múlva Szegeden lett önálló. Belgrádban a kir. udvarnál számos nagyszabású munkát végzett. Az orosz, román és olasz fronton harcolt. Kis ez., bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetést kapott. Halász János Havedics Antal Havedics Antal kaptafakészítő m., Szt. István tér 5. Szegeden 1879-ben szül., Kiskunfélegyházán 1898-ban szab. Budapesten és Aradon volt segéd. Budapesten a technológia szaktanfolyamát végezte. A vállalat, edesatyja, néhai H. A. alapítása (1874), saját vezetésében 1910 óta van. A világháború alatt 27 hónapig küzdött az arcvonalban, mint őrmester szereti le Neje: Zsarkó Berta Sára. Hegedűs Ferenc villanyszerelő, víz-, gáz és e. ü. berend., szerelő m., Feketesas u. 11. Szegeden 1892-ben szül., 1908- ban szab. fel. Több magyar városban volt segéd, a fémipari szakiskola tanfolyamát elvégezte, több vállalatnál volt vezető főszerelő, majd üzletvezető, mígnem 1920-ban önállósította magát. Számos nagyszabású munka tanúskodik szakavatottságáról. A háborúban Dalmáciában a vártüzéreknél szolgált. 1917-ben nőül vette Horváth Juliannát. Hegedűs Ferenc Hegedűs József Hegedűs István asztalos m., Londoni körút 7. Szegeden 1871-ben szül. A polg. iskola elvégzése után 1890-ben atyjánál szab. fel. Wien, Budapest, Pozsony, Németország több városa és Bukarest voltak segédi működésének fontosabb állomásai. 1896-ban lett önálló. Több jelentős épület szakmunkáit végezte. Szakosztályi jegyző volt. Neje: Fúrók Anna. Hegedűs János kovács m., Párisi körút 34/a. Endrődön 1896-ban szül., 1913-ban Szegeden Ágoston Pálnál szab. fel. Budapesten. Fiumében, Szerbiában fejlesztette szaktudását. 1918-ban Endrődön, majd 1928-ban Szegeden nyitotta meg műhelyét, miután a gépészeti szakvizsgát letette és felső fémipari szaktanfolyamot végzett. Az orosz, szerb, olasz és román frontokon harcolt, háromszor megsebesült. Bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Hunya Mária. Haraszti József aranyműves, Kossuth L. sugárút 21. Szül. 1897-ben Szegeden. Előbb mint géplakatos Németországban működött. 1918-ban tanulta az arany- művességet. 1914-től önálló. Főleg fehér ékszereket készít. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Hegedűs János szobrász m., műkőipartelepe Kálvária sor 16. Magyarkanizsán
