A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
30 1882-ben szül., Szegeden a Milleneum ■évében szabadult fel. A főváros jónevű .szobrászcégeinél és Cegléden praktizált. 1900-ban önállósította magát. A mester jeles alkotásai közül felsoroljuk a Belvárosi Mozgó, a zentai városháza, a szarvasi főgimn, a makói újvárosi, végegyházai templomok, a szegedi Máv. tisztipalota, a városi adóhivatal, a belvárosi plébánia hivatal, a makói városi "bérpalota, rendőrkapitánysági palota, ■csendőriskola, postahivatal stb. stb. vasbeton és szobrászati munkáit. Végigküz- dötte a világháborút, egyszer megsebesült. Hegedűs József hentes- és mészáros m. Maros u. 12 (saját ház). 1884-ben Szegeden szül. 1905-ben atyjánál Ferencnél szabadult fel. Szegeden volt segéd. 1920- ban alapította üzletét. Húsipari üzlete mellett fűszer- és vegyeskereskedést is folytat. Az orosz és olasz fronton harcolt. Br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje Farkas Mária, aki az üzletben segítő társa. Helm János fodrász m., Földvári u. 6. Lieblingben 1892-ben szül., 1910-ben szab. fel. Temesvárott, Budapesten és Szegeden praktizált, mint segéd Temesvárott oklevél kitüntetést nyert. 1913-ban kezdte önálló hölgy- és úri fodrászatát. 1 segédet és 1 tanoncot tart. Az alsóvárosi ip. k:ör és Polg. Dalárda vál. tagja. 1 évig harcolt a fronton, 3 évig orosz fogságban. Neje: Németh Julianna. Hencz Mihály csizmadia m., Dobó u. 57. Makón 1882-ben szül., Szegeden 1900- ban szab. fel. 1921-ben lett önálló mester. Rendelésre és raktárra dolgozik 1 segéddel. A világháborúban V2 évig harcolt a fronton, majd orosz fogságba esett. 1921- ben nőül vette Lázár Etelt. Herczeg István kefekötő m., Arany J. u. 9/b. Szül. 1883-ban Kistelek, szab. 1901-ben. Jánoshalmán, Szegeden és Budapesten volt segéd, majd hosszabb németországi tanulmányútra ment. Szegeden a Vajda kefegyárnak 5 évig volt üzemvezetője. 1911-ben, majd 1923-ban alapított üzemet. A csendőrség, az áll. rendőrség és az egyetemek szállítója. Műhelye kézigépekkel van felszerelve. A szakoszt. v. alelnöke, most ellenőre, a ta- nocvizsg. biz. elnöke, a kefekötő szakosztály elnöke stb. A monarchia összes harcterein volt a háború alatt (39 hó írsz.) Neje: Dunai Julianna. Herczeg Pál cipészmester, Somogyi u. 12. Bajmokon 1873-ban született és Szabadkán 1891-ben szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad, Klagenfurt, Villach stb voltak segédi gyakorlatának fontosabb helyei. 1908-ban lett önálló. Az ipt. szakosztály alelnöke volt. A felsővárosi ip. ifj. egyesület vál. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Ba- siszta Katalin. Herczeg István Herczog Sámuel Herczog Sámuel műasztalosmester, szakosztályi elnök, Erzsébet rakpart 19. Nagylakon 1889 aug. 20-án született. Elvégezte az aradi fa- és fémipari szakiskolát. Aradon, Makón, Szegeden, Budapesten a Thék-gyárban, "Horváth Lukács műbűtorgyárában, a Ganz és társánál mint vezető működött, majd Bécs- ben gyarapította szakismereteit. 1918-ban a Slavonia bútorgyár vezetője lett. 1920- ban lett önálló és a saját alapítású üzemben állandóan budapesti nagy bútorcsarnokoknak és kereskedőknek szállítva oly jó nevet és elismerést szerzett, hogy az I. O. K. Sz. felfigyelt munkáira és felkérésére bekapcsolódott a magyar bútornak külföldre való exportálásába. 5 év óta állandóan a legszebb művészi munkákat exportálja, mely munkáiért gróf Hadik János, az I. O. K. Sz. elnöke több elismerésben és a sajtó is osztatlan elismerésben részesítette, minek folytán cére a fővárosban és kiváló hírnévre tett szert. Herczog az ipartest, életben 1918 óta aktív. A faipari szakoszt. jegyzője, 1917-ben az ipt. elölj tagja, a szakoszt. alelnöke, majd 1929 óta ügyv. elnöke Hencz Mihály Helm János
