A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

28 gyár, Berlini körút 2—4. Telefon 25-65. A vállalatot néhai Gy. József 1870-ben alapította miit kisiparos, s tőle 1901-ben Gyula fia, aki atyjánál tanult ki s kül­földön gyarapította tudását, vette át, s azt- a város egyik legnagyobb üzemévé fejlesztette. 5 férfi és 68 női munkaerő van a villanyerőre berendezett (16 drb motor 39 HP), 24 szakgéppel felszerelt üzemben alkalmazva. Az 1891. évi sze­gedi kiállításon nagy és kis arany érmet és díszoklevél kitüntetést nyert. Több ezer kereskedőnek viszonteladásra szál­lítja elismert áruit. Az üzletvezetésben fiai Béla és József is résztvesznek. Béla 1901-ben szül., keresk. érettségit tett, Jó­zsef 1903-ban szül. és szintén keresk. érettségi után lépett az üzletbe. Előzőleg mindketten külföldi tanulmányutat tettek. Gyurik György cipész m., Feltámadás u. 24. Szül. 1892-ben, szab. 1909-ben Al- sózimád. Szabadulási helyén, Aradon, Gyorokon és Szegeden volt segéd. 1914— 18-ig a világháborúban volt, 25 hó front- szolgálattal. 1922-ben megnősült és meg­alapította műhelyét, ahol ma is egy se­géddel dolgozik. Hajdú Béla úri- és női cipészmester, Szentháromság u. 61. Orosházán 1896- ban született, 1913-ban szabadult fel. Orosházán és Szegeden gyarapította szaktudását, 1927-ben lett önálló. Ren­delésre elsőrangú munkát végez 1 segéd­del és 1 tanonccal. Résztvett a világhábo­rúban. Neje: Marosán Margit. Hajdú Ferenc cipészmester, Róka u. 9. Szegeden szül. 1860-ban, 18 éves korában szabadult fel. Szabadkán, Darvason, Tót- szabolcson töltötte segédi éveit, majd 1886-ban önállósította magát. Neje: Varga Mária. Fia József asztalos, Lajos cipész, Vilmos kereskedő. Gyertyás Imre Hajdú Ferenc Hajdú József cipész m., Bihari u. 43. Szentesen szül. 1882-ben, u. ott tanulta ki iparát is 1901-ben. Szegeden dolgozott 18 éven át egy cégnél, 1919-ben lett ön­álló és jó munkája után elismert mester. Az orosz tűzvonalban harcolt, fogságba esett és az összeomláskor szerelt le. Neje: Horváth Rozália. Hajdú Lajos cipészmester, Szenthárom­ság u. 10. Szegeden szül. 1893-ban, édes­atyjánál, Ferencnél 1912-ben szabadult fel, majd 12 év múlva önálló mester lett. Végigharcolta a világháborút. K. cs-k-je van. Neje: Zimányi Vera. Hadabás Gáspár cipész m., Kálvária u. 24. Szül. 1887-ben Kolozsvár, szab. 1910-ben Románia. Segédidejét Szegeden töltötte, ahol 1925-ben önállósította ma­gát. Műhelyében egy tanulójával első­rendű munkát végez. Végigszolgálta a világháborút a harctéren. 1917-ben volt az esküvője Kardos Máriával. Hajdú Mihály asztalos m., Pacsirta u. 23. Szegeden 1905-ben szül., 1922-ben atyjánál H. Illésnél szab. fel, nála is volt segéd, majd 1930-ban átvette az atyja által 1890-ben alapított műhelyt, melyben 1 segédet is foglalkoztat. Atyja jól is­mert, mintegy 40 éven át önállóan dol­gozó asztalosmester volt. Hajdú Mihály Hajós Antal Hajós .Antal sütőmester, a Hajós és Társa sütőipari cég beltagja, Mátyás ki­rály tér 13. Telefon 32-36. Szegeden 1899- ben szül., 4 középisk. osztály elvégzése után 1924-ben bátyjánál szab. fel. Szege­den fejlesztette szaktudását, 1925-ben pe­dig már önálló lett. A villanyerőre beren­dezett üzemben 1 segéd és 2 tanonc is dolgozik. Hajós az orosz fronton küzdött a világháborúban. Haiós Béla sütőmester, gr. Apponyi u. 4. Szegeden 1891-ben szül., 1906-ban sza­badult fel. Kiváló üzemekben való segédi gyakorlat után 1919-ben lett önálló. Üze­mében 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoz­tat. A világháborúban 1% évig teljesített frontszolgálatot. Neje: Janovics Stefánia. Hajós Ferenc cukrász, Boldogasszony sugárút 9 (saját ház). Szegeden 1884- ben szül., itt is tanulta az ipart, 1897-ben szab. fel. 10 évig budapesti cukrászüze­mekben praktizált. 1907-ben önállósította magát. A mester vizsg. biz. tagja. Vé-

Next

/
Thumbnails
Contents