A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
8 máskamaráson 1886-ban szül., 1903-ban szab fel. Békéscsaba, Szolnok, Arad, Makó, Szeged, Budapest voltak segédi gyakorlóévéinek főbb helyei. 5 évig vezető segéd volt. Saját erejéből 1924-ben alapította üzemét, melyet 2—3 segéddel és 1 tanonccal folytat. A Felsővárosi Iparoskor vál. tagja. Az olasz és orosz fronton mont szakaszvezető harcolt. Neje: Balogh Erzsébet. Benkóczy Pál, Első alföldi lemezárú- és bútorzárgyár, Madách u. 5. Telefon 4—72. Az üzemet, amely 10 HP Diesel motorral van felszerelve és átlag 30 segéddel és munkással dolgozik, néhai B. Pál 1880-ban alapította és 1927-ben bekövetkezett haláláig vezette és fejlesztette. Ugyanő a fémipari szakosztálynak sokáig elnöke volt. Ma az üzemet B. István vezeti, aki Szegeden 1892-ben született és elvégezte a felső fémipari szakiskolát, majd hosszabb külföldi tanulmányúton volt. A cég 1896-ban a mille- niumi nagy érem, 1900-ban a párisi világ- kiállításon ezüstérem és még számos oklevél kitüntetést kapott. B. István 36 hónapig harcolt mint hadnagy a fronton és hadifogságban volt. Berg András, a Reiszmann és Berg la- katosáruüzem beltagja, Attila u. 6. Bács- szentivánon 1883-ban szül., ahol 1899-ben szab. Alsóbácska és Szeged vasipari üzemeiben fejlesztette szaktudását. A fémipari szakiskola 2 éves tanfolyamát végezte. 1906-ban ezüst oklevelet nyert tudásával. Résztvett a világháborúban. 1919-ben önállósította magát, 1928 óta társas alapon folytatja az ipart. A műhely kézigépekkel van felszerelve. Régi iparosfamiliából származik, fiát is e szakmára nevelte. Berek Jenő Berkovits Sámuel Berek Jenő cipész m., Madách u. 11. Szül. 1895-ben, szab. 1910-ben Szegeden. Szaktudását Budapest, Szeged, Kolozsvár, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Brassó stb. városok mestereinél fejlesztette. 1915—1918-ig a háborúban volt, 8 hó írsz, kit.: K. cs.-k. 5000 korona hadiköl- csönt jegyzett. 1920-ban egy 30 munkást foglalkoztató cipészüzemet létesített és cca 10 évig vezetett. Ma kis keretek között folytatja az ipart. Neje: Dudás Piros. Berkovits Sámuel cipész m., Pásztor u. 36. 1864-ben született, 1882-ben szabadult fel. Ungvári, munkácsi és király- helmeczi mesterek fejlesztették szaktudását. 1887-ben vette nőül Frélich Bertát. 1888-ban már önálló mester volt. A világháborúban 4 fia harcolt, Béla hősi halált halt. Beznovszky Antal műasztalos m., Du- gonits tér 12. 1891-ben szül, 1908-ban Szabó Ferencnél szabadult fel. A szegedi bútorgyárban 12 évig volt művezető. 1928-ban önállósította magát. A legmodernebb bútorokat készíti. A tojáskeltő gépek egyedüli szegedi készítője. Neje: Gulyás Mária. Biczók István szobafestő m., Vásárhelyi sugárút 79. Szegeden 1871-ben szül. és 1891-ben szab. fel. Budapest, Nagybecs- kerek, Félegyháza, Kecskeméten működött mint segéd. 1909-től önálló. Több köz- és magánépületen végzett munkája dicséri szaktudását. 1—2 segédet foglalkoztat. 1899-ben nőül vette Dékány Etelt, 2 gyermeke van. Biczók István Bild Béla Bild Béla szobafestő és mázoló m., Tündér u. 28. Temesváron 1903-ban szül., u. ott 16 éves korában szabadult fel. Segéd szabadulási helyén, Bukarestben és Szegeden volt. 1928 óta mester. Neje Bodri Mária, esküvőjük 1923-ban volt. Bille János lakatos m., Ősz u. 4—6. Birk Károly épület- és bútorasztalos m., Szentháromság u. 16. Fehértemplomban 1860-ban született, 1877-ben szabadult fel. Budapesten, Zsombolyán, Temesvárt és Szegeden töltötte segédi éveit, majd több cégnél művezető volt, mígnem 1885-ben önállósította magát. Az Iparosok temetk. egyletének vál. tagja. Neje: néhai Pfeilsiffer Mária. Bitó Zoltán szabómester, Tisza Lajos
