A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

9 leörút 53. Szegeden 1892-ben született, 1909-ben szabadult fel. Budapesten és Szegeden folytatott segédi gyakorlatot. Műhelyét 1918-ban nyitotta meg. Egy se­gédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Végig- küzdötte a háborút az orosz és az olasz fronton. Br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. 5 év óta Bicsérdista. Neje: Török Erzsébet. Bittó János úri szabómester, Oroszlán ucca 3. Blazsanik Joachim cipész m., Puszta­szeri u. 15. Tataházán 1880-ban szül., 1897-ben szab. fel. Nagyzombor, Szabad­ka és Szeged jobb műhelyeiben volt se­géd. Előbb 1906-ban, majd 1919-ben lett hnálló. Rendelésre készíti munkáit Részt- vett 2% évig a világháború frontján. Neje: Szél Rózái. Fia is a szakmában működik, nála segédkezik. Bódi Lajos cipész m., Hétvezér u. 17. Szőregen 1879-ben szül., Szegeden 1898- ban szab., ahol 1905-ig mint afcgéd, ne­gyed évszázada pedig mint mester mű­ködik. Végigküzdötte a világháborút ti- zedesi rangban. 37 hó írsz., kit.: K. cs.-k. Mint 75%-os rokkant szerelt le. Neje: Braun Mária. Bódi Lajos Bodó Ferenc Bodó Béla mű-épületbádogos és víz­vezeték szerelő m., Kálvária sor 2. Tel. hívó 18-57. Nagykikindán született 1904- ben, 3 középiskolát tanult, 1922-ben fel­szabadult. Megtanulta a gépkocsivezetést. Szegeden a legjobb e. ü. berendező váll. munkavezetője volt. 1927-ben alapította vállalatát. 1925-ben vette nőül Tombácz Terézt. Bodó Ferenc cipészmester, Mérey u. 6/B. Kübekházán 1901-ben szül., 1919-ben Szegeden szab. fel. Itt is segédeskedett, mígnem 1927-ben önálló lett. 1922—3-ban a nemzeti hadseregben szolgált. Neje: Hegyközy Piroska, akit 1929-ben vett el feleségül. Bodó Mihály hentesmester, Vásárhelyi sugárút 14. Kübekházán 1896-ban szül., 1923-ban szab. fel, miután előzőleg a ten­gerészeinél szolgált. 1926-ban alapította műhelyét, mely 1 segéddel dolgozik. A haditengerészetnél a háború alatt tizedes volt. Neje: Buday Verona. Bodó Mihály Bogyó István Bogyó István úri- és női cipész m., Ősz u. 51. Csányteleken szül. 1885-ben, Cson- grádon szab. 1902-ben. Magyarország jobb mestereinél önállósításáig, 1918-ig gyarapította szaktudását. Üzemében ren­delésre készíti munkáit. 3% évig front­szolgálattal szolgálta a hazát. Kit.: br. v. é., vasker., kis ez. v. é. és K. cs.-k. Neje: Komócsin Verona. Bohata Bálint úri szabómester, Vidra ucca 2. Bokor Adolf gyógyszerész, droguista, Kárász u. 12. Beleden 1861-ben szül., Bu­dapesten végezte a tudományegyetemet. 1887 óta önálló. Üzletében 2 segédet al­kalmaz. A párisi és londoni kiállításokon kitüntetéseket nyert. Az ipt. szakosztály elnöke, a számvev. bizottság tagja, a Szegedi Lloyd Társulat elnöke. Borbély József nyerges, böröndös és bőrdíszművesmester, Feketesas u. 21. Pá­pán 1900-ban szül., 1917-ben szab. fel. Budapesten segédeskedett 1924-ben nyi­totta meg üzemét, mely varrógép, prés és gyalugéppel van felszerelve. 1925-ben Hmvhelyen aranyérem és elism. oklevél, 1927-ben Orosházán aranyérem és a sze­gedi keresk. és iparkamara részéről el­ismerő levél, a budapesti orsz. iparegylet díszérme, az 1930. évi orosházai kiállítá­son aranyérem kitüntetésben részesült. A 9. és 10. honvéd gy. ezred és 5. honv. dandárparancsnokság szerz. szállítója. A világháborúban 9 hónapig volt a fron­ton. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje: Török Erzsébet. Bori Mihály cipészmester, Kolozsvári tér 3. Pálmonostoron 1895-ben szül., 1924- ben szab. fel. Jobb műhelyekben és a Vénus cipőgyárban fejlesztette szaktudá­sát, 1929-ben önálló lett. 1 segéddel dol­gozik. A világháborúban 4 hónapig volt a fronton, majd orosz fogságba esett.

Next

/
Thumbnails
Contents