A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

69

ahol e^v segéddel dolgozik. 18 hónapig szolgált a világháborúban. Néhai atyja céh atyamester volt. Neje: Kiffer Etelka.

Sárközi Ferenc asztalos m., a Bakó és Sárközi cég beltagja. Jászberényben

1904-ben szül., ott is tanulta az ipart,

1921-ben szabadult fel. Bécsben a Weinberger redőnygyárban mint művezető működött. (Üzemi adatait lást Bakó életrajza alatt.

Sásdi János épület- és bútorasztalos m., Szent László u. 26. Tel. hívó 910-23. Rábakovácsin 1886-ban szül., Rumban 1902-ben szab. Segéd Budapesten és Szombathelyen volt. A Magyar Gazd. Gépgyárban csoportvezető volt. A technológián esti tanfolyamot végzett. 1911- ben önállósította magát. 2—3 segéddel dolgozik. Az 1926-os Őszi tárlaton kiállított hálószoba bútorával díszoklevelet, bronz érmet nyert. Szép munkájával József fhg és a kiállítást látogató nagyközönség elismerését vívta ki. A háborút az orosz, olasz, román és francia frontokon töltötte, kit.: kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. és szóig, vasker. Neje: Ferenczy Ilona.

Schliszka Károly gyermekkocsi asztalos m., Kender u. 8. Kiskunhalason 1896-ban szül., u. ott 1913-ban szab. Szabadulási helyén és a fővárosban praktizált. 1929- ben alapította speciális irányú vállalatát. Géperejű üzemében 1 segéd és tanuló segítségével elsőrendű munkát végez. Oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Kon- terkievics Emma.

Schmarcz Pál asztalos m., Ó ucca 9. Pásztón 1861-ben szül., Budapesten Marjai K. neves műasztalos volt a tanító- mestere. Bécs, Linz, Zürich, Budapest és Berlin műhelyeiben dolgozott vándorútja során. 1894-ben önállósította magát. A kereskedővilágban munkáit sokra becsülik. A Magyar-Olasz Bank fővárosi és vidéki berendezései az ő keze alul kerültek ki. 8—9 segédet foglalkoztat. Neje: Strauszer Etel.

Schmidt Tamás asztalos m., Dessewffy u. 17. Kulán 1868-ban szül., ott is tanulta az ipart, 1883-ban szab. fel. Szabadka, Baja és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. A fővárosban éveken keresztül mint vezető működött. 1898 óta önálló, portál, épület és bútormunkákat készít. A m. kir. postának már több ízben szállított. 3—4 segédet alkalmaz. 1916— 18-ig az orosz és olasz herctéren volt. Kit. br. v. é. Neje: Szebenyi Eleonóra. Károly fia szintén ez ipart kultiválja.

Schneider István műasztalos m., Irányi D. u. 41. Őrszálláson 1883-ban szül.,

Budapesten 1901-ben szab. Segéd Bécsben és Budapesten volt. 5 évig művezetőként működött. A technológián tanfolyamot végzett. 1907-ben önállósította magát. Nevezetesebb munkái közül a Ferencesek könyvtára és a Hadtörténelmi Múzeum könyvtára berendezését említjük fel. Műhelyében 3 segéd és 3 tanuló van. Részt - vett a világháborúban. Neje: Schneider Rózsa.

Scholler Jenő asztalos m. Dohány-u. 24. Kolomeában (Galicia) 1882-ben szül., Budapesten 1903-ban szab. A főváros műhelyeiben és gyáraiban dolgozott 1913-ig, mikor is önállósította magát. Főként konyhabútorokat készít 2 segédjével. Vé- gigküzdötte a világháborút az orosz és albán frontokon. Neje Eggert Róza.

Ifj Schreiner Lajos asztalos m. Gát-u.

5. Szül. 1905 Budapest, szab.: 1922 Kis- kunlacházán atyja keze alatt. Bpesten az Erzsébet faárugyárban és a Köztisztviselők Kelenföldi Faip. Váll.-nál fejlesztette szaktudását. 1930-ban alapította műhelyét. Antik bútorok javításában specialista. Iparán kívül festőművészi aukcióinak él. Neje Grünwald Piroska.

Id. Schreiner Lajos műasztalos m. Mes- ter-u. 32. Szül 1879, szab. 1896 Budapest. Török, Matéka, Mahunka, Czeizler stb. üzemekben praktizált. 1906 óta önálló mester . Műhelyéből csakis elsőrendű munkák kerülnek ki. Végigküzdötte a világháborút, meg is sebesült. Neje Hübner Mária. Lajos, András és István fiait is asztalosnak nevelte.

Schwartz Gusztáv épület és műbutor asztalos m. Csóka-u. 3. Szül. 1890 Budapest, szab. 1906 Eger. A háború kitöréséig nagyobb vidéki városokban volt segéd. 1914-től 36 hónapig az orosz és olasz harctereken volt, megsebesült, olasz hadifogságba esett, ahol folytatta az ipart.

1923-ban önállósította magát. Neje: Kardos Margit.

Schweich Frigyes asztalos m. Batthyá- nyi-u. 69. Ujverbászon 1870-ben szül. Kulán 1887-ben szab. Bécs, Berlin, Páris, Budapest és hazánk nagy városai látták segédévei alatt. Több vállalatnál vezető volt. 1905-ben alapította vállalatát. Saját és hozott tervek alapján készít mindennemű asztalosmunkát. Régebben 15-16 segédet foglalkoztatott, ma 1-2 segédje van. Ipt. elöljáró volt. 1916-18-ig a Ferenc József laktanyában mint asztalos teljesített szolgálatot. Neje Giebel Ka- rolin.

Schweitzer Mátyás műbútorasztalos m. Horthy M. ut 22. Zenta-u. 1. Szül. 1883 Csebény, szab. 1901 Dombóvár. Budapes-