A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
70 ten 3 éves, Berlinben 2 éves technológiai tanfolyamot végzett. Hosszú külföldi tanulmányúton volt. 1919-ben lett önálló. Munkái művészi kivitelüknél és jó kidolgozásuknál fogva nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is elismertek. 1927-ben ezüst érmet, 1928-ben ezüst koszorút nyert. Az Asztalos Mesterek Orsz. Szöv. vál. tagja és a tanonc vizsg. biz. tagja. Simon Sándor asztalos m. Örömvölgy- u. 7. Bécsben 1893-ban szül., Esztergomban 1913-ban szab. Szabadulási helyén és a fővárosban volt segéd. Szaktanfolyamot végzett. 1915—21-ig volt katona, 6 évig orosz hadifogságban szenvedett. 1931-ben alapította műhelyét, ahol 1 segéddel kereskedők és a nagyközönség részére dolgozik. Neje Mostis Jolán. Skalecz János műasztalos m., Vöröske- reszt-u. 23. Tel. hívó 623-74. Szül 1871 Vilanci, szab. 1888 Zágráb. Bécsi, berlini, gráci, trieszti, szarajevói, budapesti és nagykanizsai mestereknél fejlesztette szaktudását. Bécsben és Budapesten szaktanfolyamot hallgatott, Budapesten 16 évig üzemvezető volt. 1912 óta mester. Résztvett a világháborúban. A Kér. Gazd. Párt és a Róm. Kath. Egyház tanácstagja, a Kér. Szoc. Párt vál. tagja stb. Neje: Gottschall Szidónia. Sokhegyi János műbútorasztalos m. Bérkocsis-u. 26. Tel. hívó 338-94. Seregélyesen 1885-ben szül., Budapesten 1900- ban szab. Komárom, Győr, Kassa és Budapest műhelyei látták segéd korában. 8 évig Budapesten üzemvezető volt. A technológián 3, az iparművészeten 4 éves esti tanfolyamot végzett. 1911 óta önálló. Az állandó iparcsarnoki kiállítás tagja, az Ipt. elölj, tagja másfél évtized óta, a Tanonc Vizsg. Biz elnöke, kontárellenőr stb. stb. Nagykoncepcióju egyéniség, aki mint iparos a legjobbat produkálja, és emellett tud időt szakítani a közügyek vezetésére is. Résztvett a világháborúban. Neje Szabó Berta. Stadler Márton műasztalos m. Futó-u. 50. (saját ház). Tel. J. 340-21. Szül. 1883- ban Felcsuton, szab. 1898-ban Budapesten. 12 éves külföldi tanulmányútja során megfordult a kontinens legelső üzemeiben (Bécs, Berlin, München, Stuttgart, Páris, London, St. Louis, Brüsszel, Köln, stb. stb.). Bécsben faipari szakiskolát, Budapesten iparművészeti iskolát végzett. Ilyen alapos előtanulmányok u- tán önállósította magát. 1908-ban. Géperejű üzeméből kizáróan elsőrendű munka kerül ki. Az Asztalos Mest. Orsz. Szöv. alelnöke, az Állandó Butorkiállítás elnöke, 18 éve Ipt. elölj. tag. Vezetésre predesztinált egyéniség, aki nagy ipari és- közgazdasági tevékenységet fejt ki. Háború alatt a monarchia összes frontjain harcolt, kétszer megsebesült, hadirokkant. Neje Kaufmann Stefánia. Stróbel József épület- és bútorasztalos m. Bécsi ut 60. Budapesten 1902-ben sz., 1920-ban szab. Nagyobb fővárosi üzemekben gyarapította szaktudását. 1924-ben alapította műhelyét lak- és irodaberendezéseket, antik bútorok restaurálását és épületmunkákat vállal. A III. kér. Ip. Kör tagja, a III. kér. Szent Noé és a Háromkirá'ly Temetk Egyl. vál. tagja. Bátyja Ferenc hősi halált halt. Neje Mauzek Mária. Strojil József épület- és bútorasztalos m. Miklós tér 2. Sz. 1897, szab. 1911- ben Budapesten. Tanítómestere atyja volt. A fővárosban praktizált. 1925-ben saját erejéből önállósította magát. 1-3 segédét foglalkoztat. Magánosok számára rendelésre dolgozik, de a M. Kir. Folyamőrségnek és a Szkfővárosnak is szállított már. Épületmunkákat és fehérbutorokat készít. Résztvett a világháborúban az o- rosz és olasz fronton. Neje Fischer Anna. Strojil Károly parkettázó üzem társ- tulaidonos. Kiscelli-u. 39. Tel. 620-56. Budapesten 1893-ban szül. Középiskolát végzett. Az asztalosiparban 1912-ben sz. fel. Atyja üzemében gyakorolt, a hadseregnél 9 évig üzemvezető volt. Elvégezte a technológia három éves tanfolyamát. 1928-ban atyjával közösen önállósította magát, 1930 óta Csűrik és Strojil cég alatt működik vállalata. Végigküzdötte a világháborút. Neje Berthold Mária. Strojil Sándor épület- és bútorasztalos, m. Solymári-u. 12 (saját ház). Szül. 1876 szab. 1894 Budapest. Nagyobb gyári és malomipari vállalatoknál gyarapította tudását Budapesten. 16 évig üzemvezető volt az épületasztalosságban. Kiképezte: magát egyéb faalkatrészes gépek építésében. 1910-ben alapított üzemében a M. Kir. Folyamőrségnek, a Komlói Szénbánya Rt-nak és magánosoknak dolgozik. A Keresk. és Kisip. Körének vál tagja. Háború alatt 28 hónapot töltött az olasz tűzvonalban. Neje Korodini Mária. Sturcz Imre épület- és bútorasztalos m., Iskola-u. 9. Lovasberényben 1884-ben sz. 1901-ben szab. Budapesten és Győrött volt-segéd, később egy lakberendező cégvezetője. 1928-ban önállósította magát. A szakmába vágó összes munkákat vállalja. 1914-ben az orosz harctérre került, majd az olasz harctéren 24 havi frontszolgálat után hadifogságba esett. 47 ha
