A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

68 művezető. 1898 óta mester. Elismert szakember. Neje Futák Mária. Rebracsa Lukács műbutor és lakberen­dező asztalos m. Kemény Zs.-u. 15. Tel. hívó J. 450-59. Mejszke Polyaven (Jugo­szlávia) 1895-ben szül., Budapesten 1913- ban szab. Budapesten Pukánszkynál, Koz­mánál és a Ganz és Tsa Danubiusnál gyarapította szaktudását. 2 éves esti tan­folyamot végzett a technológián. Műhe­lyét 1922-ben saját erejéből alapította. Műbutor és lakberendezési tárgyak készí­tésével és antik bútorok renoválásával foglalkozik. 1 segédet és 1 tanulót alkal­maz. Neje Sztupár Ilona. Reszler György műbutor- és épületasz­talos m., Kruspér u. 5—7. Szül. 1856 Jo- vanovácz, szab. 1876 Vörösmarton. Segéd Bécsben, Zágrábban, Eszéken, Budapes­ten és Baján volt. Saját erejéből alapí­totta üzemét 1891-ben. Széleskörű tapasz­talatait érvényesítve, főleg tanszereket készít a Calderoni cég számára, de foglal­kozik műbutor és lakberendezési tárgyak­kal is. A munkabíráló biz. tagja. Neje: Stöhr Karolin. Retter Mihály asztalosm. Lövölde tér 2. Szül. 1868, szab. 1883 Monor. 8 évet töltött München, London, Stuttgart, Svájc és Páris előkelő üzemeiben. Londonban művezető volt, Budapesten Mahunka, Thék és Neuschloss bútorgyárakban mint vezető dolgozott. 1894-ben önállósította magát. Azelőtt 20 alkalmazottat foglal­koztatott, ma 3 emberrel dolgozik. Elis­mert szakember, akinek műhelyéből szá­mos főúri lakberendezés került ki. Fia Mihály az üzemben csendes társ. Réb Mátyás asztalos m. Székely B. u. 2/c. Tel 220-97. Resicabányán 1887-ben szül., u. ott 1903-ban szab. Budapesten és vidéki városokban volt segéd, később mű­vezető. Üzemét 1920-ban alapította, 1930- ban géperejűvé szervezte át. 4 segéddel művészi képkereteket gyárt. A világhábo­rú alatt a haditengerészetnél szolgált. Neje Detán Julianna. Révész István műbútorasztalos m., Ki- nizsi-u. 14. Dunaföldváron 1870-ben szül. Mahunka mesternél 1887-ben szab. Buda­pesti, nagybányai, kalocsai, bajai és szé­kesfehérvári mestereknél fejlesztette szaktudását. 1906-ban alapította műhe­lyét, ahol 1—2 segéddel és tanulóval a középosztály részére műbútorokat készít. Háború alatt a vasútezrednél mint tize­des szolgált. Neje: Ragó Erzsébet. Ribárszky Zoltán épület és bútoraszta­los m. Déri-u. 8. 1885-ben Csökölyön szül. 19 éves korában szab. Németországban, Franciaországban, Ausztriában s hazánk­ban szerezte meg gyakorlati tudását, mig elméleti ismereteit az iparművészeti isko­la és a technológia esti tanfolyamain nyerte el. 1929-ben önállósította magát. Lengyel nemesi família sarja. Rintsche Márton asztalos m., Rotten- biller u. 29/a. Született 1896-ban, sza­badult 1913-ban Zsombolyán. A fő­városban és vidéki városaink nagyobb üzemeiben működött segédként. 1913-ban technológiát végzett. 1925-ben alapította vállalatát. Egy segéddel fehér bútor és épületmunkákat készít. Végigküzdötte a világháborút, (34 hó írsz.) az olasz fron­ton légnyomást kapott. Kit.: kis ezüst és bronz vit. é. stb. Neje Varga Erzsébet. Róth József műasztalosmester, Vi­segrádi ucca 64. szám. Született 1888-ban Vánczod, szab. 1905 Budapest.Főleg fő­városi mestereknél praktizált, de az or­szág nagyobb városaiban is dolgozott. 1920-ban önállósította magát. Saját erejé­ből alapított üzemében a legkiválóbb szakmunkák készülnek. Személyes veze­tése alatt 4-5 segéd bútor és lakberende­zési tárgyakon dolgozik. 1928-ban 8 évi önállóság után az Orsz Ip. Egy. Magya- ország Ezüstkoszorús Mesterévé avatta. Az Asztalosmesterek Orsz. Szöv. vál. tag­ja. 1914-18-ig az albán, montenegrói és o- lasz frontokon teljesítette hazafiui köte­lességét. Sajt János műasztalos m., Szent János tér 4. Sass János épület- és bútorasztalos m., Batthyányi u. 31. Tel. hívó 524-28. Mike- pécsen szül. 1873-ban, Debrecenben szab. 1890-ben. Budapesten gyarapította szak­tudását. Budapesten szakmai tanfolya­mot végzett, majd 17 évig a Csokonay bú­torüzemben volt nagyobbrészt művezető. 8 évig a Ganz Vili. Rt.-nál csoportvezető volt. 1927-ben alapította vállalatát, épü­letmunkákat, fehér- és műbútorkészítést vállal. Oroszországban 10 emberrel pro­speráló üzeme volt. 1915------18-ig volt a hábo rúban, 24 hó orosz írsz., kétszer se­besült. Neje: Máté Lidia. Sass Lajos műbútorasztalos m., Iza­bella u. 35. Császáron 1884-ben szül., Új­pesten 1902-ben szab. A főváros előkelő asztalosáru gyáraiban praktizált. Háború alatt az albertfalvai repülőgépgyárban dolgozott. 1927-ben önállósította magát. 2 segédet foglalkoztat. Neje: Onody Teréz. Sándor István asztalos m., Ráday u. 21. Szül. 1865-ben Gyöngyös, szab. 1882-ben Esztergom. Ausztriában, Esztergomban és Budapesten töltötte segédidejét. 1912- ben saját erejéből alapította műhelyét,

Next

/
Thumbnails
Contents