A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

34 fel magát. Az ipartestületnek volt alel- nöke és az iparos érdekek lelkes har­cosa. 1930 augusztus 30-án hunyt el. Az üzem nagy motorikus erőre van beren­dezve, 50—60 alkalmazottja van. György fia szintén kalaposmester, aki szintén résztvesz az üzem vezetésében Diósi Lajos Haasz Miksa Jenő Grosz Jenő, Deák Ferenc u. 21. Nyír­egyházán 1886-ban szül. 1908-ban nyert a kalapszakmában kiképzést. Nyíregy­házán előbb kereskedő volt. Kalapkészí­téssel és művirág előállítással foglalko­zik. A szakma legkiválóbb képviselői közé tartozik. A fővárosi és vidéki ke­reskedők szállítója. Villanyerőre beren­dezett üzemében 2 segédet, 3 szakmun­kást, 3 tanoncot és 1 kifutót alkalmaz. Arany érem, jubiláris emlékplakett ki­tüntetése van. Ipartestületi elöljáró és számvizsgáló. Az orosz fronton egyszer megsebesült, mint 50%-os rokkant sze­relt le. Neje: Bauer Irén. Grosz és Weisz rt. kalap és tompgyár, Bécsi út 100, Podmaniczky u. 14. Telef. 625-56 és 188-74. Eredetileg kalap- és szabókellékkereskedés volt. Már kezdet­ben számos kitüntetést nyert. A buda­pesti két országos kiállításon (1885 és 1896) arany éremmel és oklevéllel tün­tették ki. A magyar címert használhat­ják, 1923-ban alakult át rt.-gá. A telep Vágó Gyula igazgató tervei szerint 1902- ben létesült. Gőzgépekkel (122 és 50 HP) van felszerelve, mintegy 200 munkást foglakoztat. Az ügyvezető igazgató, aki a rt. alelnöke is Vágó Gyula oki. gépész­mérnök 1874-ben szül., 1901 óta van a vállalatnál. A világháborúban mint tüzér­százados teljesített frontszolgálatot. Az eladási osztály vezetője Vágó Károly, aki mint századparancsnok vett részt a világháború frontjain és több kitüntetést nyert. Grumming Ferenc, Magyar u. 12—14. Vértesacsán 1905-ben szül., 1924-ben szab. fel. Bpesten, Debrecenben, Nyír­egyházán és Kecskeméten gyarapította szaktudását, 1930-ban pedig Lotzky Pál­lal társasviszonyban önálló lett. Lotzky Pál, Bpesten 1907-ben szül., 1926-ban szab. fel Székesfehérváron, Budapesten, Pécsett és Békéscsabán praktizált. A két fiatal, törekvő mester üzeme villany­erőre van berendezve s abban 2 segéd is közreműködik. Gyürky István, Bethlen tér 3. Újpes­ten szül. 1895-ben és Budapesten tanulta ki iparát 1914-ben. Fenti, 1 HP motor­ral dolgozó üzemét 1928-ban alapította és 1 segéddel dolgozik. Az orosz harc­téren küzdve, fogságba esett, ahol 3% évig sínylődött. 1923-ban nőül vette Karácsonyi Terézt. Haasz Adolf és Társa, cégtul. Haasz Miksa Jenő és Diósi Lajos, Teréz körút 17. Haasz Budapesten 1889-ben szü­letett, 1921-ben nyert képesítést. Az 1876-ban alapított üzemet 1912 óta vezetik s abban 2 segédet és 1 ki­futót alkalmaznak. A szakma kiváló kép­viselői közé tartozik, aki márkás árukat tart raktáron. A vállalat 1890-ben nagy ez., 1885-ben nagy bronz, 1926-ban nagy ez. érem kit. részesült. Résztvett a vi­lágháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött, bronz v. é., kor. vasker., vasker. és K. cs.-k. kitüntetése van. néh. Friedmann Adolf Herzog József Herzog József, Náűor u. 14. 1863-ban Bpesten szül., 1874-ben lépett Assmann János jóhírű vállalatához, ahol 1879-ben szab. fel. Budapest, Wien, Freuburg in Baden és Aachen mestereinél dolgozott vándorútja során. 1893-ban önállósította magát. 2 segéddel dolgozik. Kitünteté­sei: 1896-ban érem és oklevél, majd ez. oki., arany oki., 1885-ben (segéd korá­ban) kiállítási érem stb. Ipari érdemeit az Orsz. Ip. Egyesület nagy ezüst éremmel és díszoklevéllel h'onorálta. Ipt. elölj, tag, v. alelnök. 1891-ben vette nőül Heckenberger Wölfl Annát. Négy fia vett részt a világháborúban, kettő vitéz, egy 100%-os hadirokkant. Hodászy József „Viktória kalapipar”, Szövetség u. 43. Andrásfán 1889-ben

Next

/
Thumbnails
Contents