A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
35-szül. Az érettségi letétele után a Magy. Földhitelintézetnél 15 évig volt tisztviselő, majd 1929-ben képesítést nyert a szakmából és önállósította magát. 1 segéd és 2 tanonc közreműködésével nagy ambícióval és hozzáértéssel fejleszti szakmáját. A háborúban az orosz fronton harcolt. 4 évig orosz fogságban szenvedett, ahonnan 1918 novemberben hazaszökött. Honi Kalapgyár, Király u. 26. Tel.: 193—66. A cég egyik tulajdonosa Kántor Izsák, aki 1881-ben Odessában szül., 1897-ben u. o. szab. fel, ott, Párizsban és Budapesten fejlesztve szakismereteit, 1913-ban önálló lett, majd 1930-ban Buchecker Péterrel társulva, fenti cég alatt vezetik az üzletet, melyben villanyerőre való felszereléssel 2 segéd is dolgozik. Kántor az ipartestület alelnöke, az iparos érdekek lelkes szószólója, aki nőül vette Zeidmann Szónyát. A vállalat másik beltagja Buchecker Péter 1879- ben szül., 1910-ben szab. fel, 3 évig Pesten praktizált, 1913-ban pedig önálló lett. Ipt. elöljáró, aki a magyar, német, román, szerb, és olasz nyelvet beszéli. Neje: Buchecker Klára. Hozdik János, Kálvária tér 16/ KisHozdik János várdán szül. 1893-ban és u. i. szab. fel 1912-ben. Több vidéki városban és Budapesten gyarapította szaktudását és 1928- ban alapította fenti üzemét, amelyből csakis elsőrendű munka kerül ki. Egy HP motoros üzemében 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. A debreceni kér. iparkamara 1911-ben díszokl. és ez. é. tüntette ki. Harcolt az orosz, román és olasz frontokon. Kit.: bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Kalmár Róza. Janotta Vilmos, Baross u. 17. Csurgón szül. 1897-ben és 1929 óta folytatja a szakmát. Egy tanulóval dolgozik, 1 db IV2 HP és 1 db % HP motoros üzemében, amelyben női és férfikalapokat készít és javít. Az orosz és olasz frontokon harcolva mint hadnagy szerelt le, ez. v. é., bronz v. é. és K. cs.-k. kit. Kardos Imre, Hernád u. 40. Tel.: J. 462—00. Söjtörön szül. 1892-ben, fölsz. 1920-ban és 1926-ban alapította női kalapok gyártásával foglalkozó és 2% HP motorral dolgozó üzemét, amelyben egész Magyarország területére kereskedők részére készíti gyártmányait, 25— 30 alkalmazott segítségével. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Neje: Zinner Irén. Kaszás Sándor, Dob u. 50. Szül. 1887- ben, 1924-ben szab. fel. Előzőleg kereskedői pályán működött. Szakképzett mester, kinek keze alól elsőrendű munka kerül ki. A világháborút az 1. honv. gy. ezredben küzdötte végig. Neje: Bodzsár Veronika. Kemper József, Apród u. 7. Fiók: Horthy M. út 8. Egyike a főváros legrégibb mestereinek; 1875-ben Nagymaroson szül., 1893-ban szab. fel. Jó műhelyekben eltöltött segédévek után 1898- ban a Belvárosban műhelyt nyitott. A nagy szaktudással felvirágoztatott üzem fejlődését megszakította a világháború. Öt évet töltött a frontokon és orosz hadifogságban. A kommunisták elpré- dálták minden értékét, így visszatérve a hadifogságból, újra kellett mindent kezdenie. Szívós kitartással sikerült jó hírnevű műhelyét újra fellendítenie. 2 segédet, 1 tanulót és 3 női munkást foglalkoztat. Róza leánya műhelyében szabadult fel. Király Gyula, Üllői út 23. Csepregen 1897-ben szül., Szombathelyen 1915-ben szab. fel. Német- és Bajorország városaiban, Bpesten, Bukarestben, Nagyváradon volt segéd. 1927-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben 1—2 segéd és 1 tanuló is dolgozik. 1925-ben nőül vette Hertelendy Ilonát. Kiss Ferenc, József u. 2. Makón 1887- ben szül., 1904-ben szab. fel. Wien, Temesvár, Szeged, Cegléd, Kecskemét és Budapest jobb mestereinél segédeskedett, 1922-ben pedig megnyitotta önálló üzemét, melyben villanyerőre berendezve 1 segédet és 1 tanulót is foglalkoztat. 3* Hodászy József Kemper József
