A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

12

Karczag Vilmos nyomda és üzleti könyvgyár tulajdonos, ipartestületi elnök, az IPOSz alelnöke, az 0. K. T. társelnöke, kereskedelmi és iparkamarai beltag, a Társadalombiztosító közgyűlésének, a Budai Hegyvidéki szövetségnek elnöke stb. V., Újpesti rakpart 5. sz. Született 1882. évben Nagykanizsán. Az 'éretségi vizsga letétele után Leipzigban és Wienben elsajátítva a könyvkötő szakmát 1903-ban alapította üzleti könyvgyárát, amelyet kiváló hozzáértésével és lankadatlan szorgalmával országos színvonalra emelt, olyannyira, hogy egymásKarczag Vilmos

után nyerte a számos érem- és oklevél kitüntetést, melyek közül a londoni grand prix-et említjük fel. Magas színvonalú munkásságát megakasztotta a világháború, melynek küzdelméből 4% évi nehéz harctéri szolgálatban vette ki részét. A harctérről hazatérve, üzletét jelentősen újjászervezte, s azt ma is a legmagasabb színvonalon vezeti. Hatalmas üzleti tevékenysége mellett mindenkor a legnagyobb önzetlenséggel igen értékes közéleti tevékenységet fejt ki sok irányban, de különösen ipartestü- lete érdekében 21 év óta határtalan áldozatkészséggel, fáradhatatlan kitartással szolgálja kartársai ügyét, előbb mint ■előljárósági tag, majd mint a könyvkötő szakosztály alelnöke, aztán mint a testület alelnöke, végül pedig midőn az

ipartestület tagjai felismerték, hogy bölcs vezetőre, erős kezű irányítóra van szükség, őt választották meg elnökké s valóban rátermettebb, méltóbb férfiút nem is választhattak. Az ő nevéhez fűződik a testület anyagilag aktívvá tétele, a széthúzás felé hajló tagok egy cél, egy eszme szolgálatába tömörítése és sok egyében kívül 1930. évben egy három- emeletes székház megvásárlása. Válogatás nélkül a testület minden tagjának érdekét szívén viseli és fáradhatatlanul munkálkodik az egyetemes iparos érdekekért. Puritán egyéniségét, önzetlen munkásságát, nagy népszerűségét kartársai azzal dokumentálták, hogy testületük részére szobrát elkészítették, hogy maradandó példát statuáljanak arról, hogy azt, aki a közért küzd és kartársaiért harcol, kartársai is mindenkor megbecsülik. Az Országos Iparegyesület ugyancsak ipari jelességeért nagy ezüst díszéremmel tüntette ki.

Kalmár és Hetesy böröndös, Kazinczy

u. 9. Hetesy Géza 1876-ban Budapesten szül., 1894-ben szab. Bécsben, Miskolcon képesítette magát tovább, 1929-ben társult. Neje: Szalay Anna. Kalmár Sándor 1879-ben Köveskállán szül., Tapolcán szab. és az ország több részén gyarapította szaktudását, 1927-ben lett önálló. A világháborúban az összeomlásig teljesített szolgálatot. Neje: Harrach Etelka. Sógora hősi halált halt. A cég főképen bérmunkákat végez és kereskedők részére viszonteladásra dolgozik.

özv. Kamiét Izsákné könyvkötő m., Hajós u. 26. Az üzemet néhai Kamiét Izsák

1898-ban alapította és 1922-ben történt elhalálozásáig megbízható, szolid alapon vezette azt. A háborúban szerzett súlyos betegsége következtében hunyt el. Azóta felesége és Márton fia a régi tradícióhoz híven folytatják a könyvkötészetet, ízléses, megbízható munkát produkálnak. _

Kamuty Jenő kötszerész, Üllői út 54. Szül. 1883-ban Temesváron, szab. 1900- ban Budapesten. 11 évig dolgozott kolozsvári, szegedi és újvidéki mesterek keze alatt. 1912-ben önállósította magát. Munkakörébe tartoznak a haskötők, sérvkötők, betegápolási cikkek, esztétikai cikkek stb. 1914—18-ig az orosz, olasz és román frontokon harcolt, egyszer megsebesült, mint őrmester szerelt le, a br.

v. é., K. cs.-k., seb. é, genfi ezüst vörös- kereszt, jub. é. és 6 évi szóig. kér. tulajdonosaként. Neje :Laczkovits Jolán.

Kavalir Jakab kötszerész, Üllői út 89/a Üzem Kispest, Attila u. 62. Telef.: J. 352-78. Budapesten 1886-ban szül., a Ho-