A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
13 ránszky u. főreál elvégzése után 1904- ben szab. fel. Budapest kiváló cégeinél folytatott segédi gyakorlatot, majd 10 évig művezető volt. 1929-ben önállósította magát. Verebély és Dollinger professzorok részére dolgozik. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kis ez. v. é. kit. van. Neje: Mihályi Mária. Lajos fia, aki egyetemi hallgató, szintén elsajátította a szakmát. Kató Dániel Kató Dániel böröndös m., Vámház krt. 8. Mohácson 1878-ban szül., 1895-ben szabadult. Bécs és Budapest jobb üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1910-ben társas alapon alapított üzemet, 1913 óta pedig önállóan folytatja az ipart nagy szakértelemmel. Az iparfejlesztés terén érdemei elismeréséül az Orsz. Ip. Egy. arany éremmel tüntette ki. Tanulói szabadulásukkor oklevelet nyertek, mesterük dicsőségére. 10 évig az Ipt. alelnöke, 7 évig a böröndös szakosztály elnöke és a vámtarifa kidolgozó bizottság elnöke volt. Kamarai tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Stem Letitia. Kemény Sándor üzlete Kemény Sándor, orvosi műszerész, Szondy u. 11. Telef.: 167-71. Budapesten 1899-ben szül., 1916-ban szab. fel. Budapest, Wien mestereinél szerzett gyakorlatot, 1926-ban lett önálló. 4—5 segédet foglakoztat. Számos saját műszerpatent tulajdonosa. Több közkórház és szanatórium, az O. T. I. és MÁV kórház szerződéses szállítója. A szakma kiválóbbjai közé tartozik, aki minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Neje Biró Ilona, az üzletben segédkezik. Kertész Lajos könyvkötő m., Rökk Szilárd u. 38. Szül. Budapesten 1891-ben„ szab. 1909-ben. 24 éven át mint üzemvezető Popper Lajosnál dolgozott és teljes szakértelemmel 1930-ban önállósította magát. Különösen feltűnést keltenek üzleti és mintakönyvei és dobozai. A világháborút végigküzdötte. Kis ez. vit. é.„ bronz v. é., K. cs.-k., seb. éremmel lett kitüntetve. Súlyosan seb. Neje: Bakonyi Josefa. Kiss József Ferenc ezüst koszorús mester könyvkötő, iparmúzeumi szakelőadó. Pannónia u. 43. Régi könyvkötő, famíliából származik. Nagyatyja jeles, könyvkötő mester volt és a szakma szeretetét a szülői házból hozta. Nagyszebenben 1873-ban szül., Budapesten 1890-ben szab. fel. Berlin, Leipzig, Drezda jeles mestereinél tanult és 24 évi gyakorlat után 1917-ben lett önálló. Mesterségének nemcsak művelője, hanem tanítója is. 1907 óta iparmúzeumi szakelőadó és ugyancsak 23 év óta tanítja a technológián a könyvtechnikát, a márványozást és az aranymetszést. A kormány megbízásából hosszabb külföldi tanulmányutat tett. 1920 óta a hadirokkantak lelkes oktatója. Párisi, prágai, hazai aranyérmei és díszoklevelei tanúskodnak kiválóságáról. 1927-ben az ezüstkoszorús, mester lett. A szakirodalom terén elismert neve van. Tagja az ipart, elöljáróságának, a szakosztály társelnöke, a fiatalkorúak felügyelő gyámja, mester- vizsgáztató stb. Résztvett a világháborúban. Felesége: Bereczky Mária. Klein Márkus bőrdíszműves és böröndös m., Sólyom u. 22. Munkácson 1885- ben szül. 1903-ban szab. fel. Fővárosunkban és nagyobb német városokban gyarapította szaktudását, majd 1913-ban önálló lett. Nagy szeretettel fejleszti iparát, melyet 2 segéddel és 2 tanonccal folytat. A világháborúban az orosz fronton harcolt mint szkvezető, meg is sebesült és 45 hónapig fogságban sínylődött.. Neje: Rosner Taube. Kleh Mihály könyvkötő m., Lantos rt., Stahly u. 13. Beregszászon 1881-ben szül.,, felszab. Budapesten 1898-ban. Leipzig,. Stuttgart, majd a főváros legjobb üzemei-
