A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

239 önállósította magát. 2—3 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháború kezdetén sebesülten orosz fogságba ke­rült, ahol 4 évet töltött. Neje: Somodi Margit. Lilinger Mihály, csizmadia m., Menház u. 11/1. Szül. 1875-ben, szab. 1892-ben Gyöngyösön, ugyanitt dolgozott mint se­géd, 1913-ban pedig önállósította magát. Jól foglalkoztatott műhelyében 2 segéd és 2 inas dolgozik. Vál. tagja a Csizmadia Társulatnak. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje: Somodi Anna. Lovász Ferenc, szabó m., Kossuth u. 27. Lukács Lajos if j. Martinecz András Ludányi Dezső', úri szabó m., Vachot Sándor u. 2. Szül. 1878-ban, szab. 1896- ban Gyöngyösön atyja műhelyében, Bu­dapest előkelő mesterei mellett tökéle­tesítette magát szakmájában. 1923-ban telepedett le mint önálló iparos Gyön­gyösön. Szakképzett, nagy gyakorlattal bíró szabó, akinek kezéből kifogástalan munka kerül ki. A világháborúban részt vett. Neje: Ludányi Ida. Martinecz Gyula vitéz Mátray István Lukács Lajos, szíjgyártó- és nyerges m., Vachot Sándor u. 3. Szül. 1902-ben Gyöngyösön, szab. 1917-ben Balassa­gyarmaton. Szabadulásától kezdődően Gyöngyösön segédeskedett, majd később üzletvezető volt és 1930-ban nyitotta meg műhelyét, amelyben 1—2 segédet foglal­koztat. 1929-ben feleségül vette Koloszi Amáliát. Lukács László, cipész m., Arany J. u. 3. Szül. 1905-ben Gyöngyösön, ugyanitt szab. 1922-ben. Segédéveit Budapesten töltötte. 1929-ben társas alapon Molnár és Lukács cég alatt önállósította magát. Mint szakképzett, fiatal mester minden idejét műhelye fejlesztésére fordítja. Tagja az Ipt.-nek, Dalkörnek és Ip. Tár­saskörnek. Makkos Antal, kalapos m., Zöldfa u. 6. ifj. Martinecz András, úriszabó m. Pe­tőfi u. 59/2. Szül. 1889-ben, szab. 1907- ben Gyöngyösön. Budapest és Miskolc műhelyeiben fejlesztette szaktudását és 1914-ben lett önálló. Szakképzett mester, akinek műhelyéből kifogástalan munka kerül ki. A világháborúban az orosz fron­ton harcolt. Neje: Ripka Julia. Martinecz Gyula, cipész m., Hám Püs­pök u. 18. Szül. 1901-ben, szab. 1918-ban Gyöngyösön. Segédéveit szülővárosában töltötte és elsajátította a felsőrészkészí­tést is. 1926-ban önállósította magát. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. 1926- ban feleségül vette Vécsi Annát, aki ön­álló szabónő. Maschanczker Sándor, a „Corso” kávé­ház tulajdonosa, Hanisz tér 10. Szül. 1896-ban Bánokszentgyörgyön, szabadult 1923-ban Jászberényben és ugyanott ve­zette atyja kávéházát. Mostani üzletét 1923-ban nyitotta meg. Szakképzett ká­vés, akinél a vendég minden kényelmet megtalál. 1 főpincért, 3 pincért foglal­koztat. A világháborúban megsebesült és mint 30%-os rokkant szerelt le. Neje: Lederer Ilona. Mayer Gyula Mayer Sándor vitéz Mátray István, szabó m., Bene u. 9. Szül. 1894-ben Túrán, szab. 1912-ben Gyöngyösön. Budapesten és Gyöngyösön dolgozik mint segéd, elsajátítja a női sza­bóságot és 1924-ben önállósította magát mint úri szabó. Tagja az orsz. lövész­egyesületnek, a m. kir. munkavédelmi egyl.-nek. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt, I. és II. o. ezüst v. é. kétszer, br. v. é., K. cs.-k. kitüntetéseket kapott. 36 havi harc-

Next

/
Thumbnails
Contents