A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
240 téri szolgálata alatt. 1925rben vitézzé avattatott. 1923-ban feleségül vette Lakatos Rozáliát. Mayer Gyula, bádogos m., Csárda u. 7. Szül. 1896-ban, szab. 1913-ban Gyöngyösön. Segédéveit szülővárosában és Egerben töltötte. 1920-ban önállósította magát. Minden szakbavágó munkát készít, 1 segéddel dolgozik. A világháborúban háromszor megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Soós Margit. Mayer Sándor, épület- és díszműbádo- gos m., Rózsa u. 8. Szül. 1894-ben Gyöngyösön, ugyanitt szab. 1911-ben. Bécsújhely, Kassa, Nagyvárad és Budapest műhelyeiben tökéletesítette szakismere- tetit és 1918-ban lett önálló. A vá- mosgyörki főúri kastély és a nagytemplom fedése említésre méltók munkái közül. Ezeken kívül számos köz- és magánépület bádogosmunkája dicséri szaktudását. Az Ipt. tanoncvizsg. biz. elnöke. A világháborúban vitézségét vas érdem- ker.-tel jutalmazták. Neje: Tauschenchky Anna. Márkusz Dezső, asztalos m., Német u. Márton Adolf, épület- és díszmű bádogos m., Petőfi u. Szül. 1873-ban, szab. 1885-ben Gyöngyösön. Segédéveit BudaMárton Adolf Melicher Géza pesten, Brassóban és Eperjesen töltötte és 1897-ben alapította műhelyét. Részes a gyöngyösi nagytemplom bádogos munkájának elkészítésében. 2—3 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A világháborúban 36 hónapig az orosz fronton harcolt. 1899-ben nőül vette Grosz Terézt. Márton Mózes, könyvkötő m. Hanisz tér 8. Márton Oszkár, órás m. és ékszerész, Kossuth u. 3. Medveczky József, cipész m., Bástya u. 11. Melicher Géza, oki. lópatkoló és kovács m., Bene u. 13. Szül. 1880-ban Gyöngyösön, szab. 1896-ban. Budapesten gyakorolta iparát, míg 1907-ben át nem vette atyja 1870-ben alapított műhelyét. Elvégezte 1908-ban a lópatkoló tanfolyamot is és 2 segédet foglalkoztat. Az Ipt. szakosztályának elnöke, a városi képv. test. v. tagja. 1905-ben nőül vette Tóth Máriát. Mezei Pál, sütő m., Bene u. 26. Mikulányi Imre, hentes m., Károly kir. k. u. 26. Szül. 1894-ben, szab. 1911-ben Gyöngyösön. Budapest, Szabadka és Miskolc műhelyeiben fejlesztette szaktudását. Műhelyét 1919-ben saját erejéből nyitotta meg és 1 tanulót és 1 segédet foglalkoztat. A világháborút az orosz harctéren küzdötte végig. Kit.: K. cs.-k. Neje: Csépay Katalin. Móczer Gyula, könyvkötő m., Palóc u. з. Szül. 1875-ben Szolát községben, szab. 1891-ben Egerben. Budapesten és Besztercén dolgozott mint segéd, önálló műhelyét 1899-ben nyitotta és azóta, a háborús megszakítástól eltekintve, vezeti. Lajos fia most tanulja műhelyében a szakmát, Árpád fia mint könyvkötősegéd Budapesten dolgozik. A világháborút végigküzdötte. Neje: Pokomya Mária Mojzes István, csizmadia m., Kossuth и. 14/2. Molnár Ferenc Molnár János és neje Molnár Ferenc, úri szabó m., Pap Mel- chizedek u. 14. Szül. 1899-ben Lőrincin, szab. 1917-ben Szirákon. Budapest és Gyöngyös jobb mestereinél dolgozott mint segéd. 1926-ban önállósította magát. Egy ideig társas üzlete volt, 1929 óta pedig önállóan vezeti műhelyét. Mérték szerint, rendelésre dolgozik. A világháboMóczer Gyula Mikulányi Imre
