A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

223 ment, sebesülten orosz fogságba esett és 1921-ben került haza. Távolléte alatt neje, szül. Ecsedi Róza vezette az üz­letet. Rosenfeld Margit, női szabó m. 918. Sári Géza, kerékgyártó m. Hunyadi u. 500. szám. Ifj. Sári Gyula, kovács m. Baross ucca 627. szám. Sári Viktor, szabó m. Király u. 307. Stern Márton, cipész m. Szül. 1869-ben Kábán, önálló 1894 óta. Műhelye saját Kázában van és azt József fiával és an­nak nejével Weinberger Etelkával, akinek ■oroszlánrésze van a munkában, közösen vezetve a mai kor igényeinek megfele­lően. Résztvettek a világháborúban. Neje: Friedmann Etelka. Szabó Károly, cipész m. Attila u. 1385. Szaut Gyula, cipész m. Az Ipt. pénz­tárosa 1925 óta. Az iparostanonciskola felügy. biz.-nak tagja stb. Attila u. 1121. Szül. 1877-ben Hajdúnánáson, felszab. 1895-ben ugyanott. Aradon, Budapesten -és Mezőtúron volt segéd. 1902-ben ala­pította műhelyét, amely saját házában van. 1909-ben kiváló eredménnyel elvé­gezte a technológia cipészipari tanfolya­mát. 1914—18-ig a szerb, orosz és olasz frontokon volt és hadifogságba esett. Neje: Orosz Eszter. Szívós István, kerékgyártó m. Bocskay u. 687. szám. Szívós Lajos, kerékgyártó m., Deák F. u. 101. Törnek János, órás m. 906. Törnek József, kovács m. Rudolf u. 717. Bronzéremmel kitüntetett kovács­mester. Szül. 1904-ben Székelyhídon. 18 éves korában Debrecenben felszab. Se­gédéveit Debrecenben töltötte. 1927-ben létesítette műhelyét, amelyben a szoká­sos szakmabeli munkákon kívül mezőgaz­dasági gépek javításával is foglalkozik. Több nyelven beszél. 1926-ban nőül vette Szabó Rózát. Tóth Lajos Tóth Lajos, cipész m. Béla u. 711. Szül. 1889-ben Kábán, felszab. 1907-ben Debrecenben. 13 évig Debrecenben és Szolnokon dolgozott mint segéd. 1920 óta önálló mester, akinek elsőrendű munkáit mindenki szereti. 1920-ban nőül vette Nemes Máriát. Tó'zsér Ferenc, kovács m. 891. Túri András, géplakatos m. Bocskay ucca 695. szám. Várady Mihály, kép. ács és kőmíves m. Az Ipt. elülj, tagja. Hajdú u. 292. Szül. 1887-ben Kábán, felszab. 16 éves korá­ban ugyanott. Szatmárnémeti, Debrecen, Budapest és Karcag mestereinél volt se­géd. 1913-ban önállósította magát, de a következő évben a háborúba ment, ahol megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. érem. Neje: Erdélyi Zsófia. Weiszberger Adolf, mészáros m. Domb u. 950. Szül. 1878-ban Püspökladányban, felszab. 1897-ben atyjánál Kábán. Deb­recenben és Nagyváradon praktizált. Öt évig mint üzletvezető működött. 1908- ban önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút, egyszer megsebesült. Ma­gyarul, németül és angolul beszél. 1905- ben nőül vette Weisz Bertát. SZERENCS. Arvay Sándor, hentes és mészáros m. Rákóczi út. Boros Andor Brosch József Boros Andor, asztalos m. Bástya u. Szül. 1894-ben Szerencsen, ahol iskoláit és szakmabeli tanulmányait is végezte. Felszab. 1910-ben. Segéd Miskolcon volt. A háború kitörésekor az orosz frontra ke­rült. 1917-ig a harcvonalban teljesített szolgálatot, mikor is hadifogságba esett. Hazatérése után, 1919-ben alapította mű­helyét. Önállóságának első évtizede ered­ményes munkássággal telt el. Számos köz- és magánépület szakmába vágó munkája dicséri tudását. Az Ipt. elülj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja stb. Neje: Frenczel Irén. Brosch József, rézműves m. Kisvásár- tér. Szül. 1893-ban Szerencsen, felszab. 1911-ben Budapesten. Debrecen, Nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents