A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
223 ment, sebesülten orosz fogságba esett és 1921-ben került haza. Távolléte alatt neje, szül. Ecsedi Róza vezette az üzletet. Rosenfeld Margit, női szabó m. 918. Sári Géza, kerékgyártó m. Hunyadi u. 500. szám. Ifj. Sári Gyula, kovács m. Baross ucca 627. szám. Sári Viktor, szabó m. Király u. 307. Stern Márton, cipész m. Szül. 1869-ben Kábán, önálló 1894 óta. Műhelye saját Kázában van és azt József fiával és annak nejével Weinberger Etelkával, akinek ■oroszlánrésze van a munkában, közösen vezetve a mai kor igényeinek megfelelően. Résztvettek a világháborúban. Neje: Friedmann Etelka. Szabó Károly, cipész m. Attila u. 1385. Szaut Gyula, cipész m. Az Ipt. pénztárosa 1925 óta. Az iparostanonciskola felügy. biz.-nak tagja stb. Attila u. 1121. Szül. 1877-ben Hajdúnánáson, felszab. 1895-ben ugyanott. Aradon, Budapesten -és Mezőtúron volt segéd. 1902-ben alapította műhelyét, amely saját házában van. 1909-ben kiváló eredménnyel elvégezte a technológia cipészipari tanfolyamát. 1914—18-ig a szerb, orosz és olasz frontokon volt és hadifogságba esett. Neje: Orosz Eszter. Szívós István, kerékgyártó m. Bocskay u. 687. szám. Szívós Lajos, kerékgyártó m., Deák F. u. 101. Törnek János, órás m. 906. Törnek József, kovács m. Rudolf u. 717. Bronzéremmel kitüntetett kovácsmester. Szül. 1904-ben Székelyhídon. 18 éves korában Debrecenben felszab. Segédéveit Debrecenben töltötte. 1927-ben létesítette műhelyét, amelyben a szokásos szakmabeli munkákon kívül mezőgazdasági gépek javításával is foglalkozik. Több nyelven beszél. 1926-ban nőül vette Szabó Rózát. Tóth Lajos Tóth Lajos, cipész m. Béla u. 711. Szül. 1889-ben Kábán, felszab. 1907-ben Debrecenben. 13 évig Debrecenben és Szolnokon dolgozott mint segéd. 1920 óta önálló mester, akinek elsőrendű munkáit mindenki szereti. 1920-ban nőül vette Nemes Máriát. Tó'zsér Ferenc, kovács m. 891. Túri András, géplakatos m. Bocskay ucca 695. szám. Várady Mihály, kép. ács és kőmíves m. Az Ipt. elülj, tagja. Hajdú u. 292. Szül. 1887-ben Kábán, felszab. 16 éves korában ugyanott. Szatmárnémeti, Debrecen, Budapest és Karcag mestereinél volt segéd. 1913-ban önállósította magát, de a következő évben a háborúba ment, ahol megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. érem. Neje: Erdélyi Zsófia. Weiszberger Adolf, mészáros m. Domb u. 950. Szül. 1878-ban Püspökladányban, felszab. 1897-ben atyjánál Kábán. Debrecenben és Nagyváradon praktizált. Öt évig mint üzletvezető működött. 1908- ban önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút, egyszer megsebesült. Magyarul, németül és angolul beszél. 1905- ben nőül vette Weisz Bertát. SZERENCS. Arvay Sándor, hentes és mészáros m. Rákóczi út. Boros Andor Brosch József Boros Andor, asztalos m. Bástya u. Szül. 1894-ben Szerencsen, ahol iskoláit és szakmabeli tanulmányait is végezte. Felszab. 1910-ben. Segéd Miskolcon volt. A háború kitörésekor az orosz frontra került. 1917-ig a harcvonalban teljesített szolgálatot, mikor is hadifogságba esett. Hazatérése után, 1919-ben alapította műhelyét. Önállóságának első évtizede eredményes munkássággal telt el. Számos köz- és magánépület szakmába vágó munkája dicséri tudását. Az Ipt. elülj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja stb. Neje: Frenczel Irén. Brosch József, rézműves m. Kisvásár- tér. Szül. 1893-ban Szerencsen, felszab. 1911-ben Budapesten. Debrecen, Nagy-