A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
224 kanizsa és Miskolc elsőrendű mestereinél fejlesztette szaktudását, de dolgozott Weiss Manfrédnál és a Mávnál is. Tudását a m. kir. Technológia díszoklevéllel és pénzjutalommal honorálta. Háború alatt Pólában a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. 1919-ben alapított üzemében pálinka- és lekvárfőző üstök és permetezőgépek készítésével és javításával foglalkozik. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Ipt. elülj. tag. Bukovszky Bertalan, asztalos m. Magyar u. Szül. 1874-ben, felszab. 1892-ben Szerencsen. Budapesti, győri, debreceni és hajduszoboszlói műhelyekben dolgozott mint segéd. 1900 óta önálló mester. Üzemét szorgalmával és szaktudásával a helység legelső géperőre berendezett szakmabeli vállalatává fejlesztette. Ipari jelessége mellett közéleti szereplése is számottevő, olyannyira, hogy egyízben elnöke is volt a testületnek, most elöljáró. Végigküzdötte a világháborút és egyszer megsebesült. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Borsódy Erzsébet. Bukovszky Mária, ipt.-i titkár. Magyar u. 72 Iparoscsaládból származik. Atyja szerencsi asztalosmester. Kereskedelmi iskolát végzett. 1917-ben nyert a testületben segédtitkári alkalmazást. Felelőségteljes hivatását oly nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel látja el, hogy 1929- ben az elöljáróság egyhangúlag az ipt. titkárává választotta. Csetneky József, szíjgyártó m. Rákóczi út 37. Faragó Péter, bérautó tulajdonos. Rákóczi út 53. Goldberger Sámuel, bádogos m. Rákóczi út 47. Goldman Henrik, sütő m. Rákóczi út 54. szám. néh. Gulden Ármin Grünstein Jenő özv. Gulden Árminné, sütőmester, Iskola ucca 2. Néhai férje 1877-ben született, felszab. 1891-ben. Lúgoson, Nagyváradon és Budapesten Glasnernél praktizált. 1905-ben alapította sü, t, melyet 21 évig vezetett. 1926-ban elhunyt, azóta neje, szül. Linder Etel Béla fia segítségével irányítja az üzletet. Grünstein Jenő', sütő m. Hunyadi u. 23. Szül. 1877-ben Beregszászon, ahol 1894- ben szabadult. Tíz évig dolgozott mint segéd. Műhelyét 1904-ben alapította. Szorgalmával nemcsak üzletét fejlesztette, de házat is szerzett. Géperejű sütödéjében pászkát és a híres „Gémes”' kenyeret készíti. Résztvett a háborúban. Volt ipt. elülj., hitk. pénztáros. Neje: Berkovits Eszter. Hedrik Istvánná, szül. Ács Klára, kéményseprő m. Néhai első férje, Márton Antal alapította a vállalatot. Halála óta neje özvegyi jogon folytatja az ipart. Üzletvezetője Elek fia, aki a fővárosban tanulta szakmáját. Hedrik István volt adóügyi jegyző, ny. Máv tisztviselő, 1924- ben vette nőül Márton mester özvegyét. Hamovics András, lábbeli készítő m. Hunyadi köz 1. Szül. 1890-ben Mezősomboron, felszab. 1907-ben Szerencsen. 4 évig praktizált. Születési helyén 1911- ben, szabadulási helyén pedig 1913-ban alapított önálló műhelyt. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol 1915-ben sebesülten hadifogságba esett. Hat évig volt Szibériában, de ott is a szakmában dolgozott. Két segéddel dolgozik. Neje: Szoboszlai Teréz. Iglár Miklós cipész m. Széchenyi u. 27. Saját ház. Szül. 1902-ben Szerencsen, szab 18 éves korában Nagyváradon. A főváros legjobb üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1926-ban visszajött szülőhelyére és megalapította műhelyét, amelyben elsőrendű szakmunkákat készít. Izsáki Lajos, cipész m. Rákóczi út. Iglár Miklós Jordán János Jordán János, ács m. Rákóczi út. Újtelep. Szül. 1889-ben Bekecsen. Iparát Szerencsen tanulta, ahol 1914-ben szab. Röviddel felszabadulása után a háborúba ment. Résztvett mint tizedes az orosz fronton. Egyszer megseb. Kit.: br. v. é. és K. cs. k. 1922-ben önállósította magát, 2 segéddel dolgozik. Ipt.-i elülj, és tan. vizsg. biz. tag. Neje: Lehner Klára.
