A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

184

üzlete van. Egy segéddel és két tanulóval dolgozik. 30 hónapot töltött az orosz, olasz és román frontokon, kit.: br. v. é. és K. cs.-k.

Tóth Árpád Tóth Árpád

Tóth Bálint szíjgyártóm. Kossuth u.

Tóth Gedeon, kerékgyártóm. Kazinczy ucca.

Kábái Tóth Károly, szűcsm. Széchenyi u. 10. Tiszapolgáron 1895-ben született, Szolnokon 1913-ban szabadult fel. Az ország különböző nagy városaiban fejKabai Tóth Károly Vasas András

lesztette szakmai tudását. 1915—18-ig volt katona, 32 hónapig az orosz és román frontokon. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 1923-ban alapította vállalatát. Neje: Csollák Klára, esküvőjük 1925-ben volt.

Trébits Sámuel, szobafestőm. Bethlen tér 37.

Varga Ferenc, építési váll. Rákóczi u. 14.

Vasas András, k. kőművesm. Zöldfa u. 7. Nagykállón 1869-ben szül., Nyírbátoron tanulta az ipart, 1884-ben szab. Segéd Nyíregyházán, Kisvárdán és Ófe- hértón volt. 1892 óta önálló mester. Munkái közül megemlítjük a helyi főis- páni épületet, városházát, gyógyszertárat, de ezenkívül számos templom, kastély és családi épület dicséri tudását. Közéleti téren is vezető szerepet visz. Az Ipt. alelnöke, az Ip. Kör alapításában is tevékeny részt vett. A tanoncvizsg. biz. elnöke, a vm. egészségügyi oszt. megbízottja, stb. Résztvett a háborúban. Neje: Hoder Regina.

Veres István, kerékgyártóm. Szatmári u. 13.

Virág János

Virág János, csizmadiám. Gr. Bethlen u. 65. (Saját ház.) 1894-ben Mátészalkán szül., 1910-ben Nagykárolyban szab. Munkácson, Ungváron és Nagykárolyban eltöltött segédévek után, 1914-ben a harctérre került. 32 hónapig küzdött az orosz, olasz és román frontokon. 1918- ban szerelt le, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Következő évben nőül vette Gaál Juliannát és megalapította műhelyét.

Weisz Antal, nyomdász és könyvkötő. Gr. Tisza I. u. 7.

Weisz József, cipészm. Bethlen u. 4.

Weisz József, szabóm. Bethlen u. 2.

Weisz Zsigmond, nyomdász és könyvkötő, Gr. Tisza I. u. 15.

A SÁROSPATAKI IPARTESTÜLET.

A sárospataki iparosság első tömörülése az 1875-ben megalakult ipartársulat, melynek első elnöke Petsár János, alelnöke Morvay József, jegyzője Trocsányi Bertalan volt. Az alakuló gyűlésen 67 iparos vett részt. 1879-ben megalakították az iparos olvasó egyletet. A 80-as évek elején a társulat visszafejlődést mutat, soraiban egyenetlenség ütötte fel a fejét, az érdeklődés megszűnik, a taglétszám csökken. 1884-ben tartotta az ipartársulat utolsó közgyűlését. Megalakult december 29-én az ipartestület, melynek elnökévé Steinfeld Béla választatott. 1889-ben Steinfeld lemon-