A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
185 dása után Petsár János lett elnök. Bérbevették a testület helyisége részére a Goreczki féle, majd 1891-ben megveszik az u. n. Dobay-féle házat. 1892-ben Petsárt Neumann Péter követte az elnöki tisztségben. Az ipartestület székházát lakályosabbá, kellemesebbé tették, új intézmények létesítésének, a meglevők fejlesztésének programja nyomul előtérbe. 1902-ben id. Szepessy Istvánt látjuk az elnöki székben. Az ő vezetése alatt vásárolták meg a Rákóczi u. 111. sz. házat a testület céljaira. Ugyanez év július 13-án ülik meg a testület fennállásának 25 éves fordulóját. Szepessyt Kovács Ferenc követi az elnöki székben, majd az ő utódja Cziráky István lett. 1914-ben a sárospataki iparosok is letették a szerszámot, hogy a harctérre sorakozzanak. Nagy anyagi gondok nehezültek a testületre, amelyből gyűjtés útján tudnak csak kibontakozni. A forradalmak idején a sárospataki iparosok között alig akadtak ■olyanok, akik a felburjánzott hamis eszmék szolgálatába szegődtek volna. 1919-ben Csicseri József állott a testület élén. A harctéren elesett iparosok «miékét márványtáblával örökítették meg Batta István kezdeményezésére. SÁROSPATAK. Adler Jenó', bádogosmester, Kossuth ucca. Ardey Barna, épület- és bútorasztalos, Rákóczi ucca 177. Balázs Lajos, épület- és bútorasztalosmester, Rákóczi u. 76. Született Forgácsfalván 1902-ben, szakmáját Salgótarjánban sajátította el 1919-ben. Mint segéd Debrecenben, Nagykanizsán, Miskolcon és Sopronban dolgozott. 1927H>en alapította üzemét. Mint tanonc Salgótarjánban kiváló munkájáért elismerő oklevelet nyert. Neje: Feldmann Berta. Balázs Lajos Bartha Lajos Balogh- István, cipészmester, Héce 491. Szül. Makkoshotykán 1884-ben, szab. Sárospatakon 1904-ben atyjánál. Mint segéd hosszabb ideig Salgótarjánban és Budapesten dolgozott. Üzemét 1916-ban alapította. Az Ipartestület cipész szakosztályának jegyzője. Neje: Trócsányi Erzsébet. Bartha Lajos, férfi szabó, Kossuth Lajos ucca. Szül. 1882-ben Nyíregyházán, szab. 1898-ban ugyanott. Mint segéd hosszabb ideig Miskolcon dolgozott. Üzemét 1907-ben alapította. Több segéddel és 2 tanonccal dolgozik. Elnöke az Ipt. férfiszabó szakosztályának. A háborúban mint szakaszvezető vett részt Przemysl eleste- kor orosz fogságba került, 1918-ban jutott haza. Neje: Mikolai Juliánná. Baumann Mór, bádogosmester, Kossuth ucca 14. Bislei András, úri szabó, Kossuth u. 88. Szül. 1894-ben Sátoraljaújhelyen, szab. 1910-ben ugyanitt. Szaktudását Budapesten és Kassán fejlesztette, 1920-ban Királyhelmecen önállósította magát. Egy segéddel dolgozik. 1908-ban a sátoraljaújhelyi kiállításon kiváló munkájáért elismerő oklevelet nyert. A világháborúban résztvett az olasz fronton, ahol 3 ízben sebesült. Kitüntetései II. o. br. v. é., K. cs.-k. Neje: Csorosz Zsuzsánna. Burger Lajos, szabómester, Patikaköz, 1878-ban Sárospatakon szül, iskoláit is itt végezte. Szab. 1894-ben Budapesten. Mint segéd Budapesten, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen dolgozott. 1901-ben önállósította magát. Az Ipt. előljárósági tagja és a szakcsoport jegyzője, az Iparos Kör vál. tagja. Két segéddel és egy tanonccal dolgozik. 1901-ben nősült. Butella Ödön, szűcsmester, Rákóczi u. 109. 1884-ben Sátoraljaújhelyen szül., ugyanitt szabadult fel 1904-ben. Szaktudását Budapesten és Párisban gyarapította. 1910-ben önállósította magát Párisban, de a háború alatt fel kellett adnia üzemét, mert internálták. Czeisler Mór, bádogosmester, Patikaköz. Czibere Géza, cipészmester, Kossuth u. Szül. 1902-ben Sárospatakon, szab. 1920- ban ugyanitt. Mint segéd Budapesten, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán és Debrecenben dolgozott, üzemét 1927-ben alapította. 1927-ben nősült. Neje: Csapó Mária. Danko Mihály, szíjgyártó és nyergesmester, Híd ucca 16. Szül. 1897-ben Sátoraljaújhelyen, szab. 1913-ban ugyanitt. Mint segéd Kassán, Ungváron, Buda- oesten és Nyíregyházán működött. Üzemét 1916-ban alapította. Egy segéddel dolgozik. Az Ipt.-nek háznagya volt. Neje: Latecska Matild.
