A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
159 után 1910-ben nyitotta meg önálló üzemét. Iparát Nagyváradon sajátította el 1902-ben. 1915-ben az orosz fronton küzdött, majd lekerült az olasz harctérre, ahol 1917-ben fogságba esett. Neje: Csende Mária. Schál Antal, mészárobs, Kossuth Lajos u. 47. Schmidbauer Tibor, a Schmidbauer és Fia épületlakatos cég beltagja, Szt. Antal u. 8. Szül. 1872-ben Sámsonban, szab. 1886-ban Orosházán. Budapest nagy üzemeiben szerezte meg gyakorlatát. 1897- ben Orosházán alapított műhelyét 1904- ben helyezte át Hmvhelyre és 1919-ben szerelte fel gépekkel. 1 drb 1% HP motor szolgáltatja a hajtóerőt. Nagyobb munkálatai: Nagy Takarék, szegedi áll. iskola, Városi kórház stb. Az Ipt. szakoszt.-nak örökös alelnöke, városi törvhat. biz. tag. Mihály fiát 1928-ban vette társul. Mihály Szül. 1897-ben, szab. atyja műhelyében 1914-ben. A világháborúban 3 évig harcolt, megsebesült. II. o. ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetéseket kapott. Schmidt Jakab, cipész m. Tóalj u. 5. Schnitzer Lajos, fényképész, Andrássy u. 18. Kecskeméten 1902-ben született, ott is szabadult fel 1918-ban. Mint segéd dolgozott Bécs, Budapest, Debrecen, Pozsony, Páris városok elsőrangú műtermeiben. Főműterme Hmvhelyen személyes vezetése alatt áll, fiókműterme Kecskeméten van Nagykőrösi u. 8. Foglalkozik modem és színes fotográfiák készítésével, nagyításokkal féryesen berendezett műtermében. Schwarcz Jenó' bádogos és vízvezetékszerelő mester, Kállay u. 4. Schnitzer Zsigmond, szabómester, Ro- thermere u. 10. 1889-ben történt felszabadulása után évek hosszú során át dolgozott több nagyobb romániai és erdélyi cégnél. Szabóságát 1902-ben nyitotta meg. Bukovinai származású. Radancban született 1876-ban, ott is tanulta ki iparát. Munkáját 1904-ben ezüst oklevéllel tüntették ki. A mester vizsg. bizottságnak tagja. A háborút végig küzdötte. Kitüntetései: br. v. é. ez. v. é. Neje: Kohn Fáni. Schuszter Miklós, fodrász, Széchenyi tér 7. 1890-ben Csörszteleken született, ahol 1907-ben fel is szabadult. Szakmáját 11 évig gyakorolta és 1928-ban megalapította férfi fodrászatát. Két és félévig volt az orosz és olasz frontokon, kétszer megsebesült. 1918-ban olasz hadifogságba jutott és 1919-ben került haza. Neje: Kovács Mária. Sebők Dezső, asztalos m. Kutasi u. 3. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, ugyanitt szabadult 1914-ben. Segédéveit Szegeden töltötte. 1924-ben önállósította magát. Műhelyében bútor-, épületasztalosmunkák és koporsók készülnek. 1 drb 2 HP elektromotort tart üzemben. A háborúban 14 hónapig olasz hadifogságot szenvedett. K. cs.-k.-el és br. v. é.-el lett kitüntetve. Felesége: Olasz Rozália. Schwarcz Adolf, bádogos, Zsoldos u. 1. Sebők Dezső Sebők János Sebők János, tálas mester, Csomorká- nyi u. 68. Szegeden 1878-ban szül., 1894- ben szab. anyja műhelyében, akinek üzemét 16 évig vezette, 1908-ban lett önálló. Munkájáért 1898-ban kitüntetést nyert. A világháborúban a Balkán fronton harcolt. 1916-ban megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Felesége: Maksa Julia. Sebők Sándor Simon Sándor Sebők Sándor, asztalosmester, Csiga u. 7. Szül. 1893-ban Hmvhelyen, szab. 1909- ben. Mint segéd Dorozsmán, Hatvanban és Hmvhelyen működött. 1918-ban önállósította magát. A hmvhelyi strandfürdő munkálataiban részt vett. A világháborúban II. o. ez. v. é.-el, br. v. é.-el és K. cs.-k.-el tüntették ki. Egyszer megsebesült. Neje: Kokaraly Julianna. Seres Lajos, asztalos m., Vasút u. 188. Simon Imre, papucsos m., Pacsirta u. 2. Vidéki vásárokra dolgozik elsősorban. 1921 óta önálló mester, aki 1898-ban
