A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

160 * született Hmvhelyen és felszabadult ugyanott 1914-ben. Neje: Szél Julianna. Simon János, asztalosmeester. Simon Sándor, kefekötő m. Szegedi u. 2. 1879-ben Debrecenben született s fel­szabadult 1897-ben Hmvhelyen. Dolgo­zott Miskolcon, Debrecenben, majd isme­reteinek gyarapítása végett Ausztriában is. 1901 óta önálló. Üzeme villamos mo­torerőre van berendezve és 5—6 munkás­sal dolgozik. Az Ipt. életében tevékeny részt vesz, mint szakoszt. elnök és vizsg. bizottsági tag. 1914-ben vonult be s ka­tona volt 1918-ig, egyszer megsebesült. Kitüntetései: k. ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k., seb. érem. Neje: Szűcs Ilona. Singer Arnold, órás, Kossuth tér 5. Sinka Ádám, szabó m., Petőfi u. 28. Hmvhelyen született 1880-ban, szakmá­ját Makón tanulta ki 1897-ben. Dolgozott vidéken és Budapesten több nagyobb mesternél, majd 1917-ben megalapította üzemét. A világháborúban az orosz fron­ton harcolt, mint 80%-os rokkantat sza­badságolták. Neje: Varga Rozália. Sinka Sándor, lakatos és mérleg­készítő, Szt László u. 14. Szül. 1882-ben Hmvhelyen, szab. 1900-ban Rózsahegyen. Mint segéd Budapesten, Szegeden, Sza­badkán és Debrecenben dolgozott. Ta­pasztalatok gyűjtése végett beutazta Szerbiát, Bulgáriát és Boszniát. 1924-ben önállósította magát. Megszerezte a gé­pészeti képesítést is. A világháborúban háromszor megsebesült. Csernovicz eles- tével fogságba került és 3-ad napra 11-ed magával megszökött. Neje: Kun Klára. Binka Sándor Sinkó József, csizmadia m., Rárosi u. 27/a. 1895-ben született Hmvhelyen, ahol a szakmát is kitanulta, 1911-ben felszab. Az ip. kiállításon kitüntetve lett. Az ip. egyletnek örökös, a méhész egyletnek r. tagja. 1920 óta önálló. 1915-től kezdve az orosz fronton harcolt. Mint sebesültet 1916-ban az oroszok elfogták és a fog­ságból 1918-ban került haza. Kitüntetése: br. v. é. Neje: Kerekes Julianna. Sipos János, címfestő és mázoló m.. Lázár u. 18. Szül. 1884-ben Szentesen, ugyanitt szab. 1900-ban. Az ország na­gyobb városain kívül Berlinben is töltött segédéyei alatt hosszabb időt. 1912-ben önállósította magát. Több nagy építke­zésnél végezte a festő és mázoló munká­kat. Az Ipt. festő szakoszt.-nak elnöke. ' A világháborút az orosz, lengyel és ro­mán frontokon harcolta végig. Kit.: II. oszt. ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Nejei Kovács Márta. Sipos János Sisák József, cipész m., Báthori u. 2. 1895-ben szabadult fel Hmvhelyen, ahol 1877-ben született. Dolgozott több vidéki " i városban és Budapesten. Szabászati tan- folyamot végzett. A termelő szöv.-nek alapítója és elnöke. Az ip. egylet és ip. dalárda alapítója. Sokáig volt Ipt. elöl­járó. Harcolt a szerb, román és olasz frontokon. Kitüntetése: K. cs.-k. Neje: Szász Mária. Solty Vilmos, hengermalom tulajdonos^ Vilmos császár sugárút 20. Édesatyjának,. Solty Károlynak hengermalmában ta­nulta ki iparát, és 1907-ig vezette a mal­mot, amikor tulajdonába ment. 5 molnár­ral dolgozik. Szakoszt. elnök és elöljáró. 1863-ban születt Hmvhelyen. Neje: Antal Margit. Soós Károly, kereskedő, Kistópart. Soós Sándor, asztalosmester, Agyag u. 41. Szül. 1892-ben Hmvhelyen, ugyanitt szab. 1909-ben. Segédideje alatt a fővá­rosban, Pozsonyban és Szegeden műkö­dött. 1919-ben alapított géperőre beren­dezett műhelyében 1 segédet és 3 tanon- cot foglalkoztat. Az Ipt. -tanoncvizsg. biz.-nak alelnöke. A világháború után mint 25%-os rokkant szerelt le. Neje: Vágó Etel. Springer Imre, kárpitos, Deák Ferenc u. 11. Iparát Szegeden tanulta ki. Prak­tizált Budapesten majd Olaszország­ban. 1919 óta önálló. 1927-ben Szentesen a Faluszöv. orsz. kiállításán aranyérem-

Next

/
Thumbnails
Contents