A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

158 ton és 1918-ban az összeomláskor olasz fogoly lett. Olasz fogságból 1919-ben került haza. Kitüntetése: K. cs.-k. Róth Ignác, cipész m., gróf Bethlen u. 26. 1873-ban született Hmvhelyen, Oros­házán szabadult fel 1887-ben. Praktizált Budapesten. 1899-ben saját erejéből megalapította üzletét. Ezüst oklevéllel jutalmazták munkáját. 1915-ben az orosz frontra került, majd a román és olasz frontokon küzdött. Kitüntetései: K. cs.-k. szóig, vas érdem kereszt. Neje: Rosen- wirth Regina. Rottmann Tibor, kereskedő és ven­déglős, Jókai u. 84. 1906-ban Pesterzsé­beten született. Érettségi vizsgát a hód­mezővásárhelyi főgimnáziumban tett. Két évig tisztviselő volt. 1924-ben ön­állósította magát, átvette Szép Imrétől az 1894-ben alapított üzletet. 1927-ben italmérési engedélyt kapott. Rózsa Imre Rudolf I. Lajos Rózsa Ferenc, csizmadia m., Klauzál u. 95. Szegeden született 1897-ben. Ipa­rát Hmvhelyen tanulta ki 1916-ban. 1928 óta önálló. Az olasz fronton harcolt, ahol 1916-ban megsebesült. 1918-ban olasz fogságba jutott, ahol 17 hónapot töltött. Neje: Dezső Lidia. Rózsa Pál, sütő, Csillag u. 38. Békés­csabán, Orosházán, Ausztriában is meg­fordult mint segéd. 5 évi praktizálás után 1914-ben berendezte házikenyér sü­téssel foglalkozó sütödéjét. 1882-ben Hmvhelyen született és 1899-ben szaba­dult fel. Az adófelszólaló bizottság tagja. 1914-ben vonult be, küzdött az olasz fronton és leszerelt 1918-ban. Neje: Garay Zsuzsánna. Ruzsus Sámuel, kovács m., Búza u. 86. Rudolf I. Lajos, sütőmester, Szent László ucca 71/a. 1888-ban Német­bolyban született. Saját maga alapított üzemét 1928-ban nyitotta meg. Szakmá­jában 1925-ben szabadult fel, ezt meg­előzőleg kereskedő volt. 2 évi frontszol­gálat után 1918-ban szerelt le. Kitünte­tései: Br. v. é. kétszer, jub. kereszt. Neje: JBagi Mária. Saguly Imre, cipészmester, Klauzál ucca 72. Salajkó Ernő', tálas, Kutasi út 7. Salajkó János, tálas, Körte u. 19. Salamon János, szabó m. Csomorkányi u. 15. Sallay Sándor, mészáros és hentes m., Görbe u. 28. Szül. Hmvhelyen 1904-ben, szab. ugyanitt Moritz Sándor műhelyé­ben 1922-ben. Budapest, Szeged és Hmvhely műhelyeiben dolgozott. 1927- ben lett önálló. Régi iparos család gyer­meke. Felesége Tóth Rozália. Salamon János Schnitzer Lajos Sáda Mihály, kép. kőműves mester, Kutasi út 11/a. Sági István, kép. ácsmester, Kölcsey u. 68> Szül. 1896-ban Hmvhelyen, szab. 1914-ben ugyanitt. Mint segéd Budapes­ten, Temesváron és Miskolcon gyakorolta a szakmát, 1922-ben nyert mesteri képe­sítést, 1923-ban önállósította magát. A világháborúban kétszer megseb. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Felesége Viski Julia. Sándor Imre, épület, műlakatos és tűz­hely készítő mester, Deák F. u. 7. Szül. 1893-ban Hmvhelyen, ugyanitt szab. 1908-ban. A főváros nagy gyáraiban fejlesztette szaktudását. 1919-ben alapí­tott műhelyében, amely 1 drb 2 HP mo­torral van felszerelve, főként tűzhelyeket állít elő. Munkájáért két ízben ezüst éremmel lett kitüntetve. A világháború­ban megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Neje: Arany Margit. Sándor István, kőműves m., Rákóczi u. 76. Született 1893-ban Hmvhelyen, ahol iparát kitanulva, 1911-ben felszabadult. Gyulafehérvárt, Nagybecskereken, Szen­tesen dolgozott gyarapítva szaktudását. 1925-ben Szegeden képesítő vizsgálatot téve, önállósította magát. 1916—18 kö­zötti években katonai szolgálatot teljesí­tett. Neje: Kovács Zsófia. Sándor Mihály, cipész m., Püspök u. 35. 1884-ben született Gáborjánban. Bu­dapesten, Belényesen, Szegeden dolgozott mint segéd 8 éven keresztül és csak az-

Next

/
Thumbnails
Contents