A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
81 A bejelentett alkalmazottak a szolgálatból való elbocsátását és kilépését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha ugyanolyan alkalmazott nem lép be helyébe. Az a munkaadó, aki a kereseti adót az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni, illetőleg befizetni, az alkalmazottairól állandó nyilvántartást köteles vezetni, amelynek legalább is a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot, 2. az alkalmazott nevét, 3. az alkalmazott születési évét, 4. az alkalmazott állandó lakhelyét (községet, utcát, házszámot), 5. az alkalmazás közelebbi megjelölését (pl. könyvelő, pénztárnok, gépész, fűtő, raktárnok, stb.), 6. a belépés napját, 7. a kikötött pénzbeli járandóságnak összegét (pl. havi 400 P fizetés, évi 1.200 P lakbér stb. vagy 30 P hetibér, vagy darabszámos), 8. azt, hogy a pénzbeli járandóságok milyen időközökben fizetendők ki (pl. hetenként, havonként, negyedévenként stb.), 9. a természetbeni járandóságokat (pl. teljes ellátás, vagy pl. évi 20 q hazai szén féláron stb.), 10. a kilépés napját. Ha a vállalatnak több ilyen telepe van és ezek más-más községben (városban) vannak, akkor minden egyes telepen feltétlenül külön nyilvántartást kell vezetni az alkalmazottakról. A nyilvántartásba minden alkalmazottat be kell vezetni tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazás állandó vagy ideiglenes-e és hogy az alkalmazott illetménye adóköteles-e vagy sem. A rövid ideig (egy vagy több napig) foglalkoztatott közönséges napszámosokat is be kell vezetni a nyilvántartásba a részükre kifizetett munkabérek feltüntetésével. A kereseti adó céljára vezetendő nyilvántartás egybefoglalható a munkásbiztosító pénztár részére vezetett nyilvántartással, ha a munkaadó azt megfelelően kiegészíti. Az alkalmazott, akinek szolgálati viszonyából kifolyólag olyan bevétele is van, amelyet nem a munkaadó fizet ki, erről a bevételéről köteles feljegyzést vezetni és adóztatás céljából a munkaadójának bejelenteni. így a szállodában, vendéglőben, kávéházban, fürdőben alkalmazottak, a borbélysegéd, a bérkocsis, a borravalóból származó jövedelmét stb. Ezt a bejelentést olyan időközökben kell megtenni, illetőleg megismételni, amilyen időközökben az alkalmazott a munkaadótól illetményt kap és amilyen időközökben a munkaadó az alábbi bekezdés értelmében a kereseti adót az alkalmazott illetményéből levonni köteles. Az alkalmazott minden egyes illetménykifizetés alkalmával köteles a munkaadójának kimutatni, hogy az említett változó illetményből a legutóbbi illetménykifizetés óta mennyi bevétele volt. A szóbanforgó változó illetményeket átalányösszegben is meg lehet állapítani. Az átalányösszeg megállapítására a községi elöljáróság (városi adóhivatal) illetékes. A községi elöljáróságnak (városi tanácsnak) joga van időről-időre akár általánosan, akár egyes szakmák vagy foglalkozási ágak szerint, vagy esetleg egyes esetekre vonatkozólag is megállapítani azt, hogy a magánszolgálatban álló alkalmazottak (tisztviselők, munkások, szolgák, cselédek stb.) ellátásának és természetbeni járandóságának helyi forgalmi értéke fejében mekkora átalányösszeget számítsanak a munka6
