A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
14 r hadseregnek is volt tagja. Neje: Gaál Anna. Mogan Márkné, asztalos műhely. Damjanich u. 23a. A műhelyt Mogan Márk alapította 1870-ben és 40 éven át vezette. Jelenleg egy segédet foglalkoztat. Mónus Erzsébet, a Kristály fehérnemű tisztító vállalat tulajdonosa. Szegedi u. 2. Hmvhelyi születésű, itt tanulta ki szakmáját is. Vállalatát 1928-ban nyitotta meg. Mónus Im^, cipész, Tükör u. Saját házában 1926-ban nyitotta meg műhelyét. 1922-ben szabadult fel Hmvhelyen. Szül. 1898-ban. Neje: Fári Mária. Mónus József, cipész. Tükör u. 18. 1902-ben szül. Hmvhelyen, ott is szabadult fel 1919-ben. 1920-ban megalapította üzemét. Elvégezte a helyi szabászati tanfolyamot. Neje: Kiss Lidia. Mónus Sándor, tálas. Széchényi u. 3. Móritz Géza, cukrász. Rothermere u. 2. A cukrászipar egyik vezetője. Ipt. elüljáró, a cukrászszakosztály alelnöke, aki szül. 1888-ban Hmvhelyen és félsz. 1904-ben Szegeden. Ismereteinek gyarapítása végett dolgozott Budapest és a vidék cukrászataiban. 1910-ben megalapította cukrászüzemét, amelyet 1929-ben sütőüzemmel bővített ki. 1927-ben elismerő oklevéllel tüntette ki a helyi iparkiállítás. 1915—18-ig mint katona szolgálta hazáját. Neje: Rikács Julianna. Morzál Imre, épület- és bútorasztalos. Ág u. 6. Szül. 1864-ben Hmvhelyen, ahol 1886-ban szabadult fel. Dolgozott mint üzemvezető Budapesten és vidéken. 1896-ban kezdte el mint önálló mester vállalkozásait. Az iparosmozgalmakban tevékeny részt vesz. Neje: Kardos Lidia. Mózes István, asztalos. Révay u. 18. Szül. 1876-ban Budapesten. Felszabadult 1894-ben Hmvhelyen. Dolgozott Németországban és Ausztriában éveken keresztül. Épület- és bútorasztalos munkákkal foglalkozó műhelyét 1901-ben alapította. Az asztalos szakoszt. elüljáró tagja. Az iparoséletben élénk részt vesz. Ezüst oklevéllel tüntették ki munkáját a helyi iparkiállításon. 1915-ben bevonult. Neje: Mócsán Zsuzsánna. Mózes József, sodronyfonó. Klauzál u. 81. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, felszab. 1927-ben ugyanott. Budapesten, Bécsben, Szolnokon és más nagy városokban eltöltött segédévek után 1912-ben önállósította magát. Munkájával a Hmvhelyen rendezett ipari kiállításon bronzérmet nyert. A világháborúban kétízben megsebesült és mint rokkant szerelt le. Mucsi Bálint, kép. ács. Csík u. 15. Képesítő oklevelét 1908-ban Szegeden szerezte meg. 1899-ben szabadult fel Hmvhelyen, ahol 1879-ben született. Önálló 1929-ben lett. 1915-ben bevonult. Az orosz fronton küzdött, orosz fogságba esett és három évig volt hadifogságban. Neje: Kristó Eszter. Mucsi Ernő', oki. ács. Korona u. 3 sz. Szül. 1888-ban Hmvhelyen. felszab. 1911- ben ugyanott. 1921-ben saját erejéből alapította üzemét. A szakoszt.-nak jegyzője volt. Iparának egyik vezető embere. 1914-ben bevonult. 1915-ben orosz hadifogságba került és ott volt 1919-ig. Neje: Vígh Eszter. Mogan Márkné Mucsi Ernő Mucsi Ernő, papucsos, Sip u. la Mucsy Gyula, géplakatos, Teleky u. 28. Mucsi István, cipész. Kossuth Lajos tér. 1918-ban alapította nagybani árusításra berendezett vállalatát. Született 1893-ban Hmvhelyen, felszab. 1911-ben ugyanott. Mint segéd dolgozott szülővárosában és Szegeden. Volt szakoszt. titkár. 1914-ben vonult be és harcolt az orosz fronton. Neje: Kiss Terézia. Mucsi József, cipész. Galyas telep. Mucsi Sándor Müller Henrik Mucsy Sándor, épület és műlakatos, vasöntőtelep tulajdonos. Szül. 1881-ben Hmvhelyen, felszab. 1898-ban ugyanott. 1926 óta elnöke az Ipt. szakoszt.-nak. 1905-ben alapította üzemét, amelyben főként tömegcikkek készülnek. Az öntődében. 10 segéd és 3 tanonc foglalkozik, a hajtóerőt 9 drb 9 lóerős elektromotcp* 10v*
