A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
148 és 1 drb 4 lóerős gőzgép szolgáltatja. A jó és szép gyártmányokért számos érmet és elismerő oklevelet nyert. Külön említést érdemel szabadalmazott répavágógépe, amely az egész országban el van terjedve. Az öntöde ma Hmvhely legnagyobb ipartelepe. Neje: Szabó Klára. Mucsi Sándor, tálas mester, Rárosi u. 78. Szül 1883-ban Hmvhelyen, felszab. 1902-ben ugyanott. 1904-ben önállósította magát. 1927 óta nyersáru eladásával is foglalkozik. 1928-ban elismerő oklevelet kapott. A világháborúban sebesülten olasz fogságba került, ahonnan 52 hónap után szabadult. Neje: Tóth Lidia. Mucsi Sándor telepe Müller Henrik, bádogos. Kállay u. 28. Villanymotorra berendezett üzemét 1907- ben nyitotta meg és ipari kiállításokon többször kitüntették. Iparát Újvidéken tanulta, ahol 1897-ben szabadult fel. Eszéken, Pécsett, Szegeden stb. dolgozott mint segéd. 1883-ban született Ká- tyon. Neje: Márta Éva. Művészek majolika és agyagipar telepe. Széchenyi tér 1. A vállalatot 1912- ben Endre Béla, Pásztor János művészek alapították. Alkalmazottainak száma 25 és 35 között váltakozik. A barcelonai kiállításon állami aranyéremmel tüntették ki 1929-ben a művészi munkákat, melyet a gyártelep produkált. Igazgatója Krupinszky László, aki 1927 óta vezeti a vállalatot. Képzőművészeti főiskolát végzett Budapesten. Született 1888-ban Nagyváradon. Szakismeretei gyarapítása végett 1923-ban nagyobb külföldi utat tett meg. Nacsa István, takácsmester. Galamb u. 32. Tel. 184. Szül. Makón 1884-ben. 1901-ben szabadult. A szakmát helybeli mestereknél és Aradon gyakorolta. 1909- ben létesített üzemében háziszövésű fehérnemű és ágyneművásznakat, ingze- fireket, Maco zefíreket és más különleges vásznakat állít elő. 15 szakmunkást foglalkoztat. A szövőszékeket 12 darab összesen 6 lóerős motor hajtja. A Hmvhelyen rendezett kiállításokon arany és ezüst oklevéllel lett kitüntetve. Az Ipt. életében vezető szerepet visz. A világháborúban résztvett, három évig orosz, fogságban szenvedett. Neje: Kotormán Éva. Nagy Bertalan, cipészmester. Révay u. 8. szám. Nagy Elemér, késes és köszörűs mester. Hódi Pál u., Városi bérpalota. Szül. 1902-ben Körösladányon, felszab. 1922- ben Szegeden. 1926-ban önállósította magát. Villanyerőre berendezett műhelyében vágószerszámok és pengék köszörülésével, javításával és azok eladásával foglalkozik. A világháborúban 25 hónapot töltött a fronton. Neje: Imre Júlia. Nagy Imre, tálas mester, Délibáb u. 26. Szül. 1867-ben Hmvhelyen, szab. 1884-ben ugyanitt. Önálló műhelyét 1892- ben alapította. Folyó- és díszedények készítésével foglalkozik. A világháborúban 25 hónapot töltött a fronton. Neje: Imre Julia. Nagy Imre, vendéglős, hentes és mészáros. Teleky u. 13. Hentesüzlet: Pálffy u. 2. Szül. 1877-ben Hmvhelyen, felszgb. 1898-ban Szegeden. Mészáros üzletét 1902-ben, vendéglőjét 1909-ben alapíMucsy Sándor telepe tóttá. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A világháborúban résztvett. Neje: Csala Zsófia. Az üzletet Imre fia, aki atyjánál tanulta ki a szakmát, vezeti. Nagy Imre, szabó. Andrássy út 4. R. Nagy Imre, kép. kőmíves. Érsek u. 23. Több évi vidéki praktizálás után, 1925-ben önálló lett. Iparát Erzsébetvárosban tanulta ki. 1912-ben felszabadult. Szül. Hmvhelyen 1885-ben. 1914-ben az orosz fronton harcolt, de súlyosan megsebesült és mint 50%-os rokkantat szabadságolták. Neje: Fülöp Erzsébet.
