A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
m tástól fogva küzdött az orosz és német fronton és 1915-ben, valamint 1917-ben kétszer is megsebesült. 1918-ban szerelt le. Kit.: Nagy ez. v. é., kis ez. v. é., br. v. é., vasker., K. cs. k. Neje: Nagy Imre Róza. Kovács Sándor, sütő. Csillag u. 62. sz. Szül. 1883-ban Hmvhelyen és Rotter Károlynál felszabadult 1900-ban Kecskeméten. Praktizált Bécs, Prága, Krakó és más városok nagyobb üzemeiben. 1904-ben Kecskeméten önállósította magát, 1908- ban Szegeden és 1920-ban pedig Hmvhelyen nyitotta meg műhelyét. A sütőipar minden ágazatával foglalkozik. 1925-ben ezüst éremmel, 1928-ban pedig elismerő oklevéllel jutalmazták munkáját. A sütőszakosztály alelnöke, a mestervizsg. biz. elnöke. 1915-ben bevonult. Az orosz és olasz frontokon küzdött és mint altiszt szerelt le. Kit.: Br. v. é., kis ez. v. é., K. cs. k. Neje: Fehérváry Margit. Köpösdi István, szappanfőző. Bálint u. 1. Szül. 1878-ban Hmvhelyen. 1894-ben szabadult fel ugyanott. Szakismereteit Budapesten gyarapította. 1901-ben önállósította magát. 1917—18-ig volt katona. Körmendy Mihály, csizmadia mester. Klauzál u. 47. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, felszab. 1889-ben ugyanott. Mint segéd Szegeden, Budapesten, Kolozsváron és Nagyváradon dolgozott hosszabb ideig. 1903-ban önállósította magát. Munkáival 1904-ben arany oklevelet, 1925-ben aranyérmet, 1928-ban ezüstérmet nyert. Tagja az Ipt. mestervizsgáztató biz.-nak. A világháborúban résztvett és két évig orosz fogságban volt. 1903- ban nőül vette Nánásy Szabó Júliát. Körösy Sándor, vendéglős. Szül. 1849- ben Hmvhelyen és 1877-ben nyitotta meg vendéglőjét. Krajcsovics Imre, asztalos. Korona u. 5. szám. Kristó Imre, vendéglős. Jókai u. 19. Szül. 1884-ben. Üzletét 1926-ban alapította. A világháborúban kezdettől végig résztvett. Kit.: II. o. ez. v.*é, br. v. é. és K. cs. k. 1912-ben feleségül vette Varga Jusztiniát. Kristó Lajos, kőmíves, Csík u. 15. Szül. 1878-ban Hmvhelyen. 1895-ben kitanulva iparát, felszab. ugyanott. Budapesti jobb mestereknél praktizált éveken keresztül. 1909-ben Szegeden képesítő oklevelet szerzett és 1926-ban önállósította magát. Az Építőmunkások Szövetségének és a kőmíves szakosztálynak tagja. 1915-től 1918-ig szolgálta a hazát, két évig harcolva a fronton, ahol meg is sebesült. Neje: Szűcs Eszter. Kristó Tamás, papucsos. Bálint u. 2. Kriván Mihály, szobrász és műkőiparos. Andrássy út 39. Krupánszky István, fodrász. Szent János tér 1. Fióküzlet: Andrássy út 4. sz. 1914-ben mint önálló mester vette át üzletét és 1928-ban pedig megnyitotta teljesen modernül berendezett fiókját. 1928- ban a bécsi hajfodrászati tanfolyamon a női fodrászatból diplomát kapott. Kiállításokon elismerő és arany oklevelekkel tüntették ki munkáját. Hét segéddel dolgozik. A női fodrászati szakosztály alelnöke. 1889-ben szül. Karancsákon, felszabadult 1906-ban Pásztón. Dolgozott Budapest, Bécs és a vidék első mestereinél. A világháborúban 1918-ig vett részt és kétszer megsebesült. Kit.: Kát. érdemkereszt. Neje: Vörös Ibolya. Kruzslicz János, cipész. Szent István u. 14. Szül. 1876-ban Hmvhelyen és iparát is szülővárosában tanulta ki 1894- ben. Szakismereteinek gyarapítása végett 14 évig dolgozott Kolozsvárt, Temesváron és Budapesten, amikor 1908- ban megnyitotta üzletét. Szakismereteinek elismerését mutatja, hogy az iparostanonciskolának 8 éven át volt szakelőadója. 1915—18 közötti években katona volt. Neje: Hegyi Mária. Kruzslicz Károly Kucsera Pál Kruzslicz Károly, építőmester. Vilmos császár út 24. Szül. 1882-ben Hmvhelyen. Középiskoláit helyben és Szegeden, a Felső Építőipar iskolát pedig 1901-ben Budapesten végezte. Az építőmesteri vizsgálatot 1905-ben sikerrel letette. 1908-ban önállósította magát. Magasépítések tervezésével és kivitelével foglalkozik. A város társadalmi életében élénken résztvesz. Az Ipt.-nek 6 évig volt elnöke, az Ip. egyletnek pedig alelnöke. A törvényhat. biz. tagja. 1918-ban szerelt le mint alhadnagy. A fronton hét hónapot töltött. Kit.: K. cs. k., kor. érdem- kerszt. Neje: Felberbauer Julianna. Kruzslicz Mihály, kőmívesmester. Jókai u. 45a. Az Ipt.-nek 3 év óta alelnöke, az Építőipari Szövetség elnöke, törvényhat. biz. tag stb. Képesítő oklevelét 1910-